Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az „Avas Hegy" Miskolc 18. századi szőlő- és borkultúrájában (Rémiás Tibor)

vagyis szabad szőlő volt 1702-ben, bár abból egyik „palánt ültetés" alatt, míg a másik 5 kapás „jobb része pallag"-on hevert, csak Kenyeres Mihály 9 kapása volt művelés alatt. A fennmaradó 8 dézsmát adó szőlő haszonélvezői között találjuk „Szirmai Uram ő nagysága házabeli kőmíves"-ét és más helyi lakos mellett egy bocsi lakost is. Az összeírok figyelmességét és becsületes, lelkiismeretes munkavégzését vélhetjük felfedezni az alábbi megjegyzésükben: „Ezen Rusin szőllőknek az Öröm Hegye felől való részei, mint hogy még csak ültetésbül és árkolásbul áll, nem conscribáltattak. Hanem csak az ép szőllők." Az avasi promontóriumok sorában a Csabai batár felől való Rusin oldal következik - az összeírásban - nap nyugotra (224 kapás). Itt a 26 darab szőlőből éppen a fele szabad, nem dézsmaadó szőlő, de közülük kettő „palántál", másik kettő pedig „sült pallag". A dézsmát adók között találjuk egy bocsi lakosét, Csizmadia Kristóphét, vagy akár a város pallag részét is. A Szent György Hegye, a Rusin oldal felől (227 kapás) promontóriumban 23 darab szőlő scribáltatott, melyből csak 5 volt „Über", közöttük egy Pinczés István nevezetű daróci lakosé. A dézsmások között van ekkor „Tiszteletes Pápai János uramé", akinek a 36 kapás szőlőrésze e dűlőben messze a legnagyobb földdarab. De más helyi szőlősgazdák között - akiket név szerint nem kívánunk itt felsorolni - találjuk a „gombkötőé"-t vagy az Avas alatt, a „Pap Szerben" lakó Szőcs Mártonét stb. Majd a Közép szer következik, Csaba felől (705 kapás), amelynek 58 darab kimért szőlőjéből 26 szabad szőlő. Közöttük van a „Váras szőlleje", mely „meg tart 18 embert", mellette ugyancsak a város 12 kapása, szomszédjában „Tiszteletes Miskolczi Mihály uramé", vagy négy szőlővel utána ismét a „Váras veres szőlleje, 12 emberre való" következik. Található itt 25 kapás pallag, „Tiszteletes Óváry János uramé", ami 9 kapás, újfent „Tiszteletes Miskólczy Mihály uramé", ami az előbbi 20 kapás mellett ez itt 18 kapás, de már dézsma alá eső. A szabad szőlők között van még a városnak egy „Kura" nevű szőlője és egy „Vass" nevű pallagja ezen a szőlőhegyen, s egy dézsmáló „Varasé, edgyház szőllő" is. így összesen 6 darab szőlő van a városnak csak ebben a dűlőben. A 18. századi miskolci nemesi társadalom előkelő és megbecsült urai közül ugyancsak itt van dézsmát adó, több darab szőleje Dőri Andrásnak (pl. a „Bodolay szőllő"), Szepessy Pálnénak (pl. „Tibólt szőllő", „az Kis szőllő is oda való"), Fay Györgynek, Szepessy Istvánnak stb., de a „Parochiához való szőllő, 16 emberre" is itt terül el. Végezetül az Avas tetőn lévő szőllők összeírása zárja az 1702-es Kötél Könyvben felsorolt 5 avasi promontóriumnak, de a városhoz tartozó valamennyi szőlőhegyének a sorát is. Ez a szőlőhegy a 71 szőlősgazdájával, ill. szőlődarabjával az Avas Hegy akkori legnagyobb kiterjedésű szőlőterülete volt. Még azt sem mondhatjuk, hogy elaprózott, kicsiny szőlődarabkákból jött volna létre ez az összefüggő, 917 kapás szőlőterület, hisz ebben a dűlőben volt pl. „Kecskeméti uram árváié" 45 kapás, „Papis Andrásé, ép szőllő" 40 kapás, akinek még ehhez tartozó „Pallagja meg tartana 45 embert", Szombati Borbély János és Szabó János közös 56 kapás, vagy „Kovács Sámuel uramé" egyedül 50 kapás szőlője, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Érdekessége, ill. az előző avasi szőlőhegyekhez képest szokatlan, hogy a 71 darab szőlőből mindössze egy, az „Öreg Király Jánosé", ami 10 kapás mindössze, szabad szőlő, az összes többi dézsmafizetés alá esik. Közöttük van „Dőri Ferencz uramé", „Szepessy Pál uramé", egy ónodi extraneusé, „Sóczai mesteré", az „Ecclesia szőlleje, Kis Parochiához" tartozó, a „Pap uraké", „Tiszteletes óváry János uramé, parochialis", „Szepessy Pálné asszonyomé" és még sokan másoké.

7 Ekkor a helyi (intraneus) dézsmaadó szőlők után 4 frt, míg a szabad szőlők után 2 frt quantumot köteles volt fizetni emberkapásonként minden szőlősgazda. A vidéki szőlőbirtokosok (extraneusok) esetében a dézsmások után