Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az avasi református temető (Dobrossy István-Kárpáti László)

megmaradt alkotásaik fémjelzik. Schabinszkynek 1870-1897 között volt műterme Miskolcon. Nemcsak a fotótörténetbe, hanem a művészettörténetbe is beírta nevét azokkal a képekkel, amelyeket Munkácsy Mihálynak készített. Munkácsy Mihály rokoni kapcsolatai miatt gyakorta megfordult Miskolcon, arcokat és helyzeteket keresett, dokumentált Schabinszky László kíséretében. „Okunk van feltételezni, hogy Schabinszky e kapcsolat hatására, gyakran vonult ki műterme falai közül a szabadba és készített a kor ízlésének megfelelő zsánerfotókat. Tudományos szempontból is fontosak a mezőkövesdi matyókról vagy a vándorcigányokról készített képsorai. Gyűjteményünkben - ti. Herman Ottó Múzeum - őrzünk ezeken kívül néhány ellesett pillanatképet magáról Munkácsy Mihályról is."

18 Jost mester, a miskolci cukrászat megteremtője I. Ferenc császár 1828-ban gróf Reviczky Ádám bécsi mágnást nevezte ki Borsod vármegye főispánjának. A császári udvarban élő főúr Miskolcon nagy beiktatási ünnepséget rendezett. Jost mestert hozta magával, aki letelepedett a városban, s már 1828-ban meg is nyitotta az első kávéházzal egybekapcsolt „czukorsüteményes" boltot Miskolcon. Ezzel kezdetét vette városunkban a svájci cukrászat fél évszázados hegemóniája. Jost mester 1833-ban halt meg. A síremléken Adolf keresztnév szerepel, a sírkő hátlapjára pedig az 1890-ben meghalt Müller Oszkár neve van felvésve. A kérdés szakértője joggal kételkedik a következő feliratban: „Adolf Jost Gest (or)ben den... Mai 831. Miskolczi czukrászipar megalapítója 14. kép. Jost János 19. századi síremléke a temető 31A parcellájában