Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas földrajzi névről (Szabadfalvi József)

gyarsággal véderdőnek mondják. " Megemlíti már a miskolci Avast is, ekképpen : „Hegykúp Miskócz mellett, amely vulkáni tufából áll. Ezen van a régi temető és sok barlanglakásból keletkezett pince."

33 Az avas szó eredetével és jelentésének alakulásával 1965-ben Pais Dezső foglalkozott: „Az ovos vagy avas az előbb ov, majd utóbb óv igének olyan 5 képzős névszói származéka, aminőre példák a tilt és tilalom til alapszavából, a tilos, a tel(ik) igéből a teles-telyes-tellyes, tudálékos helyesírással teljes, továbbá a szorgalom ige szorg eleméből a szorgos." Teóriája igazolására történeti adatokat említ: 1524: Avas „Silue probibite", vagyis ,tilos erdő'.

34 Ugyanazt a származtatást vallja Marjalaki Kiss Lajos is: „A nevét is innen kapta: Avas azaz tilalmas erdő, melyet nem volt szabad sem irtani, sem legeltetni, így lett a tilalmazott bokros erdőrészből avas-erdő, s idővel az egész hegv neve röviden Avas. "

35 Ezt az eredeztetést lehetőnek tartja a Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára is. Tulajdonképpen két avas szót tételez fel, az egyik történeti jelentései a következők: /. 1236: Silua Owos ('Owos nevű erdő'); 2. 1379/1381: 'tilos erdő: Bannwald'; 3. 1768: 'korhadt növényzet'; 4. 1880: 'elvadult nádas'; 5. 1879: 'kopárosodó erdő'. A másik avas első előfordulása 1580-ban avas bor. További jelentései - a szótár szerint - 'állásban megromlott étel, ital, zsiradék', illetőleg második és harmadik helyen: 'régi, alt', illetve 'elavult'. Mindkét avas származékszó, s a 'régi' ó családjába tartozik - vallja a TESZ: „E magyarázat szerint eredetileg régi, azaz nagy fákkal borított, esetleg már korhadó növényzetű, kopárosodó erdőt, területrészt jelöltek e névvel." Az avas szó esetében - mint már említettem - lehetőnek tartja, hogy ez „Az óv 'őriz' ige 5 deverbális nomenképzős származéka. Lehetséges, hogy mindkét úton jöttek létre avas erdőnevek."

36 Az avar és avas kifejezésekkel az elmúlt évtizedekben Balassa Iván

v és Szabadfalvi József'

1

' foglalkozott. Az avas szónak a történelem során a következő jelentései voltak: Legmarkánsabban a 'makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő' jelentés domborodik ki. Erre van az ország egész területéről a legtöbb adat. A számtalan közül csak néhányat említek példaként: 1585: „Sonha Boldogkeoheoz tylalmast es awast nem fogtak"; 1585: „Regéczhez awasnak fogtak azt vt (talán úr) zaamara az bykkest. Az warbely morhanak awast fogtak mynd erdeo benyey zeoleokygh."

39

1612: „Avas tartása disznóknak makkra való hajtása, makknak felszedése... függjön teljességgel és dependáljon az földes uraktul" (Olcsva, Apáti, Panyola, Szatmár m.);

40 1640 „mikor Isten ezen megírt erdőkben makkot ád, az avasak fogása legyen az füzéri tisztviselőktől" (Kovácsvágás, Radvány, Mikóháza, Zemplén m.);

41 1667: „Azt is tudom, hogyha azon a nékiek engedett erdőn makkocska termett is, tehát mindjárt a felét avasnak fogták az úr őnagysága számára a tisztek" (Biste, Abaúj m.);

42 1739: „Azon birság alatt ezután erős tilalom lészen a harsányi gyalogúttói a Meszes völgyig levő avas" (Bükkaranyos, Borsod m.).

43 Sok adat található az ,erdő, nagy erdő' jelentésre is: 1484: „Sylvam dolabrosamzlw^s vocatam";

44 1614: „az Mihalj vajda kj Jeowetele eleot Apor Peter biratta... az Soliom uegbelj Auast; 1653: „Hallottam azt bizonioson az Botos markulj Juhait az maga kalibaja mellett leueo avassa rítj sziliből hajtották el" (Podsága); 1832: „Kerek Bük szabad avasban" (Erdőfüle).

45 Mindenképpen később jelent meg a 'régi, elszáradt, múltévi' jelentés: 1847: „Messze az avasba, esik az vad állat";

46 „Avas nád tüzelőnek használt rossz nád" (Hortobágy);

47 1914: „Az állat tavalyi szőre, az avasságról - régiségről véve" (Hódmezővásárhely; Csongrád m.).

48 Nádudvaron - az emlékezet szerint - az egykori téli szállások környékén