Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az avasi egyház műkincsei (Fügedi Márta)

szerepet játszott a miskolci egyház privilégiumának megújításában, 1657-ben ő hirdetteti ki a megye közgyűlésén ennek megerősítését. Az írásos források szerint Dőrinek személyesen is szerepe volt abban, hogy az egyház áttért a református hitre.

22 1662-ben kőből faragott prédikáló széket csináltatott az egyháznak, majd az eklézsiakövetés eszközét, a fekete széket is ő csináltatta a templomba. Érdemeire való tekintettel 1662-ben.a városi tanács neki adományozta a Szabari família fiúágon való kihaltával azok templomi ülőhelyét. A Szabariak leányági leszármazottjai később visszakövetelték jussukat, s végül 1670ben salamoni döntés született, hogy egyik vitatkozó fél se ülhessen a székbe, „azon villongó szék helyéből kitétetődjék, és annak helyében az fekete széket tegyék."

23 A Dőri család címerével díszített kőtábla ma a szószék mögötti pilléren található. A Dőriné által ajándékozott kendő korát és adományozását hitelesíti az is, hogy a városi tanács által elrendelt 1664-es összeírásban is szerepel mint „egy öreg aranyos kendő, melyen neve is rajta vagyon."

24 A 18. századból már nagy számban és változatos díszítéssel maradtak fenn hímzett kendők. Döntő többségükön az adományozó neve és az évszám is megörökítődött, ez segít a meghatározásban, és jelzi az adományozás erejét és öntudatát is. 1704-ben készült Lakatos Istvánné térítője, melynek arannyal és meggyszínnel hímzett sarokmintáin az egyik legkedveltebb barokkos úrihimzés-motívumot, a spirálisan kunkorodó szárra fűzött gránátalmákat találjuk. A feliratot a középmotívum tartalmazza, melynek fogazott szélét és magformáját Palotay Gertrúd törökös hatásúnak tartja.

23 (9. d) rajz). Szerényen csak a GP és DP monogrammal jelölték magukat az adományozók azon az 1738-as terítőn, melyre arany szállal varrták az egyszerű tulipános sarokmotívumokat, valamint a középső spirális minta köré a következő szöveget: JÖVEL URAM JESUS SZENT LELKED ÁLTAL SEGÉLD MEG A TE VÁLASZTÓT NÉPEDET. (9. e) rajz ). Hasonló díszítési elvet követ, de látványosabb, díszesebb az Erdélyi Zsuzsanna által 1746-ban ajándékozott kendő. Nemcsak négy sarkát díszíti egy-egy szimmetrikus, átlósan a közép felé nyúló gránátalmás virágtő, hanem sajátos, körbefutó szélmintája is van, 4 cm széles íves ágakon ülő tulipánok sorából kialakítva. Különleges a terítő közepe: emberarccal, lángszerű sugarakkal ábrázolták az „igazság napját". Hasonló nap-motívumok a korabeli, 18. századi festett templomi mennyezettáblákon is kedveltek voltak, tehát egyazon kultúrának a képi megnyilvánulásai.

26 A nap körül kétsoros körben a következő felirat: ERDÉLYI SUSANNA JÉSUSÁBAN VETETT HITINEK MEGPETSÉTELESERE ELŐSZÖR JÁRULVÁN AZ URIVATSORAHOZ HALADÓ SZÍVEL AJANLOTA MIS.R.SZEKK. (azaz miskolci ref. szent eklézsia), a belső körben pedig: FELTÁMADT NEKTEK KIK AZ ÉN NEVEMET FÉLITEK AZ IGAZSÁG NAPJA MA. (10. kép) Díszítési elveiben szintén az előzőekhez sorolható a következő két terítő, melyek 1771-ben, ill. 1772-ben készültek, s hasonlóságuk alapján nem kizárható, hogy nem voltak hatással egymásra. Tengerkék taftra ezüstszállal hímezték azt a kendőt, melyet a középen oválisán körbefutó felirata szerint „BANA MIHÁLY ISN DITSŐSSÉG IRÁNT VO KEGYESS BUZGÓSÁGÁBUL KÉSZÍTETTE". Szélén 2 cm keskeny folyamatos gránátalmás-tulipános mintasor keretezi, négy sarkában pedig átlósan a közép felé nyúló szívből kiinduló szimmetrikus virágtövek. A terítő készítési évszáma a négy sarokban van elhelyezve (9. c) rajz).