Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)
Szalay mindig is otthonosan érezte magát a múlt századi orosz regények világában. A többszáz, részben elkallódott - Dosztojevszkij-illusztrációkra emlékezve rövid idő alatt készítette el Tolsztoj Feltámadás című regényéhez a rajzait. Néhány találó szituáció, egy-két pompásan megragadott típus minősíti ezt a munkáját, melynek nagyobb része a régi motívumok ismétléséből áll. A fáradtnak tűnő rajzsorozat után valódi meglepetést jelentenek a kiváló minőségben megoldott Franz Kafka-illusztrációk. A kötetet a nagy író születésének 100. évfordulója alkalmából adta közre a kiadó. A kötet 14 novellát tartalmaz (megjelent 7000 példányban). A művész korábban nem foglalkozott Kafkával, idegenkedett az író életérzésétől. Azonban hamarosan felfedezte a kínosan pontos leírásokban rejtőző démoniát, a jelentéktelennek látszó józan köznapiságban felsejlő abszurditást, a kisemberek szánalmat keltő kilátástalanságát. Megértette a Kafka-hősök lényegét, hogy olyan emberek ezek, akikkel kénye-kedve szerint bánik egy felsőbb titokzatos hatalom, vagy a kiszámíthatatlan véletlen, nem egyszer a csoda formájában jelentkező nyomorúságos végzet. Más szinten megragadva, de éppúgy a változtathatatlannak tűnő realitások világa ez, mint amelynek Szalay részese volt fiatal korában Angyalföldön. Rá kellett döbbennie, hogy az Ő ismerőseit, modelljeit, ugyanaz a vak végzet sanyargatja, mint Kafka alakjait. Csak a kosztümök és a környezet más. Ezek a látszólagos külsőségek serkentették arra, hogy minél hitelesebben ábrázolja alakjainak öltözetét - néha még a környezetet is - s így jutott el a látszattól a lényegig, a külső világ és a belső lelkület közti ellentmondáshoz. Egy olyan feloldhatatlan feszültséghez, amely a láthatatlan külső erő és a maga lehetőségei szerint élni vágyó ember között feszeng. Kafka hihető-hihetetlen szituációi, alakjai tovább élnek Szalay rajzain. így nyer módosított jelentést a kötet első novellája, az Egy küzdelem leírása. A fantasztikumba átcsapó realitást eddig nem alkalmazott eszközökkel teszi súlyossá. Az ő művészetében szokatlan fekete háttereket alkalmazott, máskor a figurákat a lavírozás segítségével árnyalja. A Lakodalmi készülődés falun című novellához készült rajzai első és sorozatzáró illusztrációja azt sugallja, hogy a stílusszépség zuhatagával kápráztató Krúdy és Kafka között lényegi rokonság van. Mindketten mitoszteremtő alkotók, akik egyszerre érzékelik az álmodozással megszépített lét és a sivár végzet összefonódását. Az első rajzon egy fiáker felett repül az aktatáskát tartó fiatalember, az utolsón pedig két gyászos fogat találkozik, mindkettőt a halál cilinderes csontváza irányítja. A kötet egyik fénypontja Az átváltozás című novellához készült 17 rajz. Szalay ezekkel a rajzokkal Picasso fantáziájával és szituációteremtő erejével egyenlő értékű alkotásokat produkált: nem stilárisan, hanem szellemi vonatkozásban. Nem volt szüksége arra, hogy kilépjen begyakorolt rajzi modorából, így is újszerűt tudott alkotni. Az illusztráció készítése közben mintha felfrissült volna fantáziája, s új viszonylatokat hozott létre a tónusok és finoman részletező vonalak között. Franz Kafka-illusztráció / Illustration / (Megjelent Franz Kafka elbeszélések Szalay Lajos rajzaival című kötetben. 1983.)
