Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

Énekek éneke X. 1984. / The holy song / Le cantique des cantiques / p. tus (38x34,6 cm) Herman Ottó Múzeum tulajdona Lsz.: 86.67. A szörnnyé átváltozott ember történetét bemutató rajzain megcsillan humora, ilyen például a keménykalapot viselő szörny és főnökének a beszélgetése. A157. oldalon lévő rajz a szörnnyé való átváltozást ábrázolja, melynél eçfy koronás ördög asszisztál; falra vetődő árnyéka egy király sziluettjét utánozza. Ez a rajz mintegy sommázata a novellának, a koronás ember Kafka kifejezte részvételen közönyét ábrázolja. így lesz az elembertelenedett, morális tartását elvesztett világ megtestesítője. A szörnnyé átváltozott ember csúfolkodó groteszkséggel az orrához emeli a bal kezét. A fegyencgyarmaton című novellát kísérő nyolc rajz álomszerű víziókat kínál, a képtelenség és a konkrétság vegyüléke döbbenti meg a nézőt. A Kafka-rajzok Szalay művészetének felfrissüléséről vallanak. Ez a tény azzal magyarázható, hogy a téma idegensége felrázta és arra késztette, hogy megmérkőzzék az íróval. Ennek az erőfeszítésnek lett az eredménye a rajzokban megmutatkozó újszerűség. Sajnálatos, hogy nem kínálták meg újabb, a lényét felkavaró feladatokkal. A Kafka-kötet annyira izgatta, hogy két hét alatt készítette el az illusztrációkat, nem éppen ideális körülmények között. Ekkor Miskolctapolcán tartózkodott a városi vendégház egyik kisméretű szobájában. Felesége szerint megállás nélkül rajzolt nemcsak nappal, de villanyfénynél is. A Kafka-illusztrációk láttán sajnálhatjuk, hogy nem talált rá több hasonló érdekfeszítő feladatra. Igaz, hogy elkezdte az Énekek énekét illusztrálni, de ezt a munkáját abbahagyta. Tervbe vett továbbá egy rajzokkal ábrázolt