Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

Ómagyar Mária-siralom VI. lap / Old-Hungarian lamentation of the Blessed Virgin / Cantique antique des plaintes de la Vierge Marie (Megjelent az Ómagyar Mária-siralom Szalay Lajos rajzaival című kötetben. 1976.) sos áhítat és szerelmi gyönyör iránti sóvárgás gyakran szétválaszthatatlan egységben olvad össze művészetében. Új feladatot jelentett számára, amikor a régi barát, Somlyó György felkérte, hogy az általa újra lefordított Énekek énekéhez készítsen rajzokat. A Salamon királynak tulajdonított költői remekmű megindította Szalay képzeletét, és csak külső körülménynek tulajdonítható, hogy a sorozat nem lett teljes, eddig tizenkét rajz készült el. „A költemény mélyről fakadó ereje az erotikát a vallásos kultusz színvonalára emeli. Ez a mű Somlyó György szerint az európai költészet egyik fő forrása, motívumkincsének kimeríthetetlen tárháza, fordítások, átköltések, parafrázisok, kölcsönzések, metamorfózisok és transzformációk végtelen sorának tárgya lett. Szent tehát. Vallásos és világi értelemben."

84 Sümegi György értő megfogalmazása szerint: „nem a lerajzolható történet fontos Szalaynak, ahogy egyetlen - jobb szó híján - illusztrációnak mondott munkájánál sem. Apropó, fogódzó, emlékeztető csupán az irodalmi anyag, laza pókfonálon, gyakran csupán a címével tapad hozzá a mű. Rajzai mindig alanyi érvényűek, mindig magáról Szalay Lajosról, az ő benső világából megrajzolt vallomások".

85