Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

építkezés jellemzi. Különleges műve a Család II., mely naturalisztikus rajzi elemei ellenére Henry Moore figurális alkotásainak hangulatát idézi. A papír felületén nincs üres folt: a motívumok szorosan egymásra épülve reliefszerű hatást keltenek. A mű fanyarsága, archaizáló stilizálása miatt kelti azt a lehetőséget, hogy a nagy angol szobrász munkáival lehessen párhuzamba állítani. A Senki fia gazdag belső rajzolatával a kubizmus elemző indulatát idézi: azzal a különbséggel, hogy Szalaynál nem a síklapokra való bontás a jellemző, hanem az önmagában is megálló részletek stilizáló ereje. A figura monumentális hatása következtében Aba Nóvák művészetével rokonítható. Ez nem tekinthető véletlennek. A művész emlékezése szerint 1937-ben meglátogatta a Tarnabodtól nem messze fekvő Jászszentandrást, ahol Aba Nóvák első nagyszabású freskóművét alkotta. A fiatal művész nem kereste a találkozás alkalmát az ereje teljében lévő mesterrel, de műveinek tanulságát megőrizte emlékezetében és ez több munkájából is kiviláglik.

80 Az 1967-es év harmadik főműve a rejtélyes atmoszférájú Hamlet. Egy mozaikszerű elemekből formált hulla a kezében tartja a dán királyfi fejét és szemüregeinek szuggesztív erejével vizsgálja. Mindez fordítva is igaz, mondja Szalay: a halott töpreng az élő létezésének értelmén. A halál, a múlt néz szembe a tehetetlen jelennel. Nem azt mondja, mint Shakespeare hőse, hogy lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés, hanem a lét értelme, szükségszerűsége után vizsgálódik. Ez a morbid ötlet Szalay kegyetlenül következetes és senkit sem kímélő és semmivel sem törődő szemléletmódjának a kifejeződése, egy olyan magatartásé, amely önmagát is megkérdőjelezi. Ennek a látásmódnak a terméke az Ülő katona című 1968-ban alkotott rajza, mely fáradt és közömbös gyilkológépnek ábrázolja a sajátosan tömörített ülő figurát. Ez a rajza azt bizonyítja, hogy ekkoriban ismét fontos szerepet játszott gondolkodásában a kegyetlenség, a háborús gyilkolás elleni tiltakozás. Számos ilyen jellegű műve közül kiemelkedik az Atombomba elnevezésű rajza 1969-ből. Ezen egy számításaiba merült - látszólag szelíd és békés - tudóst ábrázol, akinek koponyájából egy vicsorgó oroszlán búvik ki. Az íróasztal mellett hasábfák módjára egymásra rakott holttestek sorakoznak. Ez a hármas motívumkomplexus ironikus felhanggal vitatja a tudomány eredményeit. Az atomhalál elleni tiltakozásnak készült az a rajza, melyen a természetet jelképező fától balra álló (rajta a „bölcs" bagoly) csontvázzá foszlott férfi magasra tartja az atom jelét, jobbra hasonló módon ábrázolt anya és csecsemője látható. A kompozíció alján egy támadásra kész kígyó tekeredik. A művész azonban nemcsak tiltakozik, de reménykedik egy jobb és békésebb korban. Ezt fejezi ki az Atom című rajza. Egy gyermeket tartó tudós Hamlet (Csontváz fejjel) 1967. / Hamlet / - fején bagollyal - körzőjével dolgozik. A szituáció azt a vágyát jelzi, hogy Ptus (38,4x22,7 cm) Magyar Nemzeti Gaiéa maghasadás az emberiség javára is felhasználható. Ezt a gondolatot na tula

i

donafejleszti tovább a Termékenység című rajza. Egy hatalmas tehén, szarvai közt a megszel íd ített nukleáris energiával - hasa alatt boldog gyermeksereg örvendezik. 1970-ben, 23 év után ismét Párizsban tartózkodott. A francia kultuszkormányzat egy évre műtermet és ösztöndíjat adott neki.