Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

feje látszik. Ő a Szalay által feleleven ített pszihomachia - a középkori művészet lélekért való harcának - az alanya: aki felett az erény angyala és Luxuria a bűn megtestesítője, vívja meg a csatát. Ezt a korszakát - melyben a kilátástalanság érzése kerítette a hatalmába Szalayt, - a Belövés című rajza jellemzi a legjobban. A kép közepén egy oszlopszerű formában ábrázolt asszony, aki kétségbeesésében a fejéhez szorítja kezeit, szeme kristályosan villog, nyitott szája megmerevedett a fájdalomtól. A kép előterében egy csecsemő idilli boldogságban alszik. Az asszony mögött, egy romba dőlt épület, melynek szerkezeti elemei között a belövéstől megsebesült vagy megölt gyermekek alakjai láthatók. A rajz kínálja az összehasonlítást Picasso Guernica című pannójával. Szalay a téma rokonsága ellenére abban különbözik nagy kortársaitól, hogy műve nem allegorikus-szimbolikus jellegű, mint Picassóé. Rajzát konkrét szituációiból fejlesztette ki, megőrizve az életképszerű jelleget. Viszont Picassónál még a valószerű motívumok is áttételesek, s a személyen túl mutató eszmei általánosságokat idézik. A különbségek ellenére a két művész rokonsága vitathatatlan, eszméket megtestesítő törekvésük alapján.