Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)
A hazájához való ragaszkodása ellenére a művész elfogadta a meghívást, így indokolta: „1946-ban sok mindenki elment innen. 1946-ban Magyarországon pusztán létezni is óriási akrobatamutatvány volt, amelyben a léleknek és a testnek egyaránt részt kellett vennie: éheztünk és ez egy kicsit fárasztó volt. Kimentem én is, de a probléma nem ott van, hogy kimentem, hanem ott, hogy nem jöttem vissza." Ugyanis Párizsban megtudta Szalay Sándortól, hogy pert készítenek elő Mindszenty hercegprímás ellen. Ugy vélte, hogy „most nekimennek a katolikusoknak. Vak antikatolicizmus következik . . ." 63 A Tucuman-ba való meghívás kezdeményezője egy Argentínába emigrált magyar származású grafikus, Hirsch Jenő volt, aki Szalay tanítványának vallotta magát. 1948-ban Szalay elfoglalta az állást. A grafikai részleg vezetője lett, de Hirsch Jenő tanácsára nem fogadta el a magasabb státust, mert azzal kecsegtették, hogy ily módon több szabadideje lesz. Ez az elképzelés azonban nem vált be, mert a művész szinte az egész napot az intézetben töltötte. Szenvedéllyel tanított. A spanyol nyelvet könnyen elsajátította, mert - szerinte - jól megtanították Miskolcon a latin nyelvre. Korrektúráiban gyakran magaalkotta szavakat használt, melyeknek kifejező ereje elragadta a hallgatóságot. Lelkes és szenvedélyes munkája, alapossága és igényessége következtében tanítványai közül sokan magas művészeti szintre jutottak. Eredményes művésznevelői munkássága miatt hamarosan az argentin grafika atyjának nevezték. „12 évig éltem Argentínában - emlékezett a művész - és ez alatt a 12 év alatt tanítottam, ami annyit jelentett, hogy a nyelvet műveleti formában kellett birtokolnom. ... A tanítás elsősorban bemutatással jár, de mégis meg kellett magyaráznom a gyerekeknek, hogy a vonalnak ez vagy az a sudarasítása tulajdonképpen mit jelent. Eleinte a szó mankójával tántorog még a képzőművészeti oktatás is, csak később alakul ki a szabadság, hogy a növendék szinte tanítás nélkül tudja követni a mestert, annál is inkább, mivel pedagógiai módszerem lényege az volt mindig, hogy ragályt teremtsek, betegséget. . . És e ragály terjesztésének fontos eleme volta jó spanyol beszéd. Mégis talán csak ijedtemben tanultam meg spanyolul, mert belekerült a szerződésembe, hogy hat hónap alatt meg kell tanulnom." 64 módszere
