Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

szemben a nő vonakodó-töprengő magatartását nemcsak az arckifejezés szigorúságával, de a végtagjai összeszorításával is kifejezi. A jelenet mindennapiságára utal az asztalon álló pezsgősüveg, poharak és egy ládikában fekvő ékszer. A kötet ízelítőt ad Szalay illusztrációs tevékenységéről is. Farkas István festőművésznek a Singer és Wolfner kiadóvállalat tulajdonosának érdeme, hogy Szalay rendszeres anyagi támogatásával lehetővé tette a művésznek tetsző irodalmi alkotások illusztrálását. Egész életében foglalkoztatta Don Quijote. Egyik első rajzát ebben a kötetben jelentette meg. Don Quijote rajzában a megszállott szellemiséget és a földhözragadt, számítgató józanságot állítja szembe megértő iróniával és bölcsességgel. Két Villon-illusztrációt is felvett a kiadványba. A Szegény Villon a kötet első rajzának, a Valami történt címűnek a stílusában mutatja be a szerelmesét az ölében tartó, fanyar arckifejezésű költőt. Az Akasztott ember balladája morbid szépségét fokozza a felülnézetből való ábrázolás. Ez a felülnézet azonban nem felel meg a művészettörténetből ismert ún. madártávlatnak, kezdete annak a szubjektív, ha úgy tetszik önkényes térlátásnak, amely Szalay későbbi ábrázolásmódjának egyik jellegzetessége. A perspektivikus illúziót, vagyis a reneszánsz óta szokásos háromdimenziós megjelenítési módot elvetette abból a szándékból, hogy motívumai a gondolat logikája szerint legyenek egymáshoz kapcsolhatók. A kötetet maga a művész tervezte: a rajzokat nem kronológiai sorrendbe helyezte, hanem tematikus csoportokba rendezte. Ily módon a finomvonalú rajz, az expresszív vázlatszerű megoldás és a vastag kontúrokkal formált, plasztikus hatású ábrázolás összemosódik, bizonyítván az alkotónak azt a nézetét, hogy nem a stílus, hanem a mondanivaló, a kifejezés az elsődleges fontosságú a számára. Picassóval együtt mondhatta volna, a téma és a mondanivaló határozza meg a mű stílusát és nem fordítva. A kötet a művészek és a műértők között nagy sikert aratott. Ám voltak ellenzői is. „Kovách Aladárt (a kiadót) annyira támadták ezért a kis könyvért, hogy elment szegénynek a kedve .. . Nem tudom név szerint kik támadták, úgy emlékszem (hogy a jobboldali) sajtó és láttam például egy orvos levelét Kovách asztalán, aki azt kérdezte: Hogy mertek egy skizofréniás betegtől rajzokat közölni".

49 1941 -ben a Nemzeti Szalonban állították ki a rajzait. Első bemutatkozását a jelentősebb kritikusok lelkesen méltatták. Szalay művészi rangját ismerte el a legjelentősebb művészeti egyesület a Szinyei Társaság a Zichy Mihályról elnevezett grafikai díj odaítélésével. A Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége 1942. november 12-én egyhangúlag megválasztotta a grafikai szakosztály titkárává. A mű nagy hatással volt a kortárs magyar művészekre: Duray Tibor expresszív szociografikus képei, Kerényi Jenő szobrainak zaklatott kontúrjai, gazdag felületrajzolata, elképzelhetetlenek Szalay műveinek tanulmáSzegény Villon / Poor Villon / Pauvre Villon / p. tus (Megjelent a Szalay Lajos hatvan rajza című kötetben. 1941.)