Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

Beckmann expresszionista festményeire is, de nem érik el azok színvonalát. Négy-öt rajza azonban kiemelkedő értékű. Ilyen a Gépek és Óda a Genovai kikötőhöz, melyekben Derkovits szociális elkötelezettségű művészetét folytatja. De míg Derkovits az alakokat a környezetüktől izoláltan jeleníti meg, Szalay életképszerű szituációkba helyezi őket. A Gépek című rajza egyben hangsúlyozása az apák közös foglalkozásának, mindketten vasutasok voltak, sőt Szabó Lőrinc családja a miskolci évek alatt ugyanabban a Bocskai úti házban lakott, mint Szalayék. Az olvasó apát s lábainál játszó gyermeket ábrázoló rajz a generációk groteszk izolációját fejezi ki. Az album egyik legszebb lapja mitológiai tárgyú; a pogány életöröm, az édes semmittevéstől bearanyozott olimposzi derű és harmónia igen vonzó ábrázolása (A barbár). Szalay szokásával ellentétben rálátásban jelenítette meg a figurákat. Hasonló felfogásúak az akkoriban rajzolt Steinbeck illusztrációi is. Rajzai hamarosan a magyar művészet élvonalába emelték. így vált lehetségessé a magyar könyvkiadásban eddig szokatlan vállalkozás. 1941-ben a Bolyai Akadémia megjelentette Szalay Lajos hatvan rajzát. A kiadvány Kovách Aladár, a Nemzeti Színház egykori igazgatójának kezdeményezésére valósult meg. A kis kötet kedvező fogadtatásra talált. Sikerében nemcsak Szalay nagyszerű rajzai voltak részesek, hanem az is, hogy a művészeti ellenzék vezetője, Kassák Lajos írt hozzá előszót. Kassák a magyar avantgárd nemzetközileg is elismert vezetője. Tevékenységét az akkori Európa szellemi elitje nagyra becsülte. Nem kis rangot jelentett tehát, hogy Kassák vállalta a Szalay-kötet előszavának megírását. Annak ellenére vállalta a méltató sorokat, hogy Szalay néhány évvel korábban Kassák egy miskolci előadása alkalmával a nyilvánosság előtt indulatos kritikával illette az írót. Érdemes kitérni erre az epizódra. Kassák 1937-ben előadást tartott Miskolcon az ifjúság problémájáról. „A fiatalok kevesen voltak jelen - emlékszik vissza a művész - részben a rendőrségtől való félelem miatt, részben mert belépődíjat kellett fizetni. Akkor Kassákot megdobálták tojással. Erre Kassák nyugodtan azt mondta: őt nagyon meglepi, hogy keresztény jobboldal csak így tud egy vitában részt venni. Akkor én felkiáltottam elég agresszívan, hogy ha lehetővé teszi, hogy én innen lemenjek (ti. a kakasülőről), akkor megválaszolok mindent tojás nélkül." Az ifjú művész lement és elmondta, hogy télen havat hányt, de a négy pengőnek a felét oda kell adni annak, aki kölcsönözte a lapátot. . . elmondta: előfordult, hogy összeesett az éhségtől. Az ifjúságnak nincs lehetősége, hogy álláshoz, munkához jusson. Nincs elrendezve a nemzet élete sem. Kassák türelmesen meghallgatta. „Sohasem éreztette velem rosszallását azért, mert én őt egyszer nyíltan letámadtam és eléggé durván visszautasítottam azt a vádat, hogy a viselkedés a Koronában a keresztény reakció szervezkedése volt."

45 Gépek (Mozdonyon) / Machines / Machines (Megjelent a Szabó Lőrinc-Szalay Lajos: Tizenkét vers - tizenkét rajz című kötetben, 1943.) A barbár / Barbarous / La barbare (Megjelent a Szabó Lőrinc-Szalay Lajos: Tizenkét vers - tizenkét rajz című kötetben, 1943.)