Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN
rát jelölte. 8 Azon túl, hogy a fatermő Felföld és a fátlan Alföld a műveltség egészében őrizte a környezeti feltételek szembetűnő különbségét, 9 jól megragadható ez a tűlevelű, ill. a lombos erdők zónája közötti eltérésekben is. Az utóbbiaknál az erdőmunkák éves ciklusa, s a vele kapcsolatos tevékenységek mintegy kiegészítik a földművelés éves rendjét, s a fatermékek előállítása is csak ritkán, főleg a hegységek belső, magasabban fekvő, eredetileg gyakran szláv telepes népességénél jelent állandó, egész éves munkát. 10 A fával és fatermékekkel való kereskedés tehát igen gyakran interetnikus kapcsolatok hordozója, ily módon sajátos műveltségi elemek közvetítője is. Legnagyobb távolságra a fenyőfával kereskedtek, amely igen jelentős részben a Vág, Garam - gyakran a Dunán tovább, s főleg a Tisza vízi útján került az Alföldre (8. kép). Magda Pál írja, hogy a Duna mily' nagy hasznot hajt az alsóbb, fa nélkül szűkölködő részeknek, mert „Liptóból építkezésre való fákat, deszkát, zsindelyt, és külömbféle faeszközöket visz azoknak". 11 Fényes Elek szerint a Garam melléke „sok ezer deszkát, létzet, fenyőszálat ad el az alföldieknek", 12 és se szeri, se száma azoknak az adatoknak, amelyek a Tiszán érkező faanyagról tudósítanak. Bereg, Ung, Máramaros területéről hatalmas mennyiségű fa érkezett az Alföldre, a lápokká, tutajokká összekötött faanyaggal együtt faeszközöket, sót, gyümölcsöt és számos más cikket is szállítottak. A Tiszán több helyen (Tiszaújlak, Vásárosnamény, Tokaj, Tiszacsege, Polgár, Poroszló, Sarud, Szolnok) fatelepek létesültek, ahonnan nyers állapotban vagy feldolgozva, fuvarosok közvetítésével, tengelyen jutott el az építőfa a rendeltetési helyére, az Alföld belsejébe. 13 A 18-19. századtól jól adatolható, hogy ez a faanyag jelentős hatást gyakorolt a Bodrogköz, a Tiszamente, sőt tágabb környék népi építészetének technikai változásaira is. 14 A fatelepeken beszerezhető faanyag bizonyára erőteljesen hatott a falusi és mezővárosi faipar fejlődésére is. A Garam-, Vág-, Sajó-, Bódva-, Hernád-, Latorcavölgy fűrészmalmai ugyancsak jelentős tömegű faanyagot továbbítottak. 15 A fuvarosság - túl a folyóvizekhez és a folyóvízi kikötőkből való szállításon - közvetlenül is szerepet játszott Hont megyéből Zemplénig a fenyő fuvarozásában, s még inkább a lombos erdő fájának Alföldre való szállításában. E vonatkozásban a fuvarosság szerepe a Felföld egész területén éles kontúrokkal rajzolható meg. Nem foglalkozom annak kérdéseivel, hogy az Alföldre szállított faanyag az erdőbirtoklás milyen feltételei mellett került kitermelésre és értékesítésre, ám utalni kell arra, hogy a 17-18. század során már érezhető volt az erdőterületek rohamos fogyása, amely nem csupán a tudatos erdőgazdálkodást célzó rendeletek szaporodásában figyelhető meg, 16 hanem visszahatott az életmód egészére is. 17 Kifejezőek ebből a szempontból Magda Pál szavai, aki jelzi, hogy ,,a' Vág és Garam vizei, nem külömben a' hámorok, és huták olly sok fától megfosztották immár a' sűrű erdőkkel bővelkedő Liptó, Zólyom, Trentsin, Bars, Hont, Gömör, Szepes és más . . . vgyéket, hogy már a' nagy erdők között is négyszer, hatszor drágább a' fa, mint 50-60 esztendő előtt volt." 18 A kiterjedt erdőterületek pusztulása lényeges talajtani változásokat eredményezett, ami végső soron kihatott az Alföld geográfiai arculatára is, és sürgette annak árvízmentesítését. 8. Kádár László 1943. 76-78. ; Bulla Béla-Mendöl Tibor 1947. 62. 9. Galgóczi Károly 1855. 12.; Gönyey Sándor 1940. 228. 10. Viga Gyula 1987. 207-210. 11. Magda Pál 1819. 31. 12. Idézi: Cseri Miklós 1986. 212. 13. Cseri Miklós 1986. 205-207.; Páll István 1986. 156.; Bencsik János 1986. 150. 14. Bakó Ferenc 1982. 15-22. ; Páll István 1983. 107. ; Cseri Miklós 1986. 215. 15. Fényes Elek 1847. 340. 16. Kolossváry Szabolcsné 1975. 37. skk.; Veres László 1978. 11-17. 17. Kósa László 1982. 17-18. 18. Magda Pál 1819.51.
