Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

VIII. ÖSSZEGZÉS: AZ ÁRUCSERE ÉS A MIGRÁCIÓ TÉRKAPCSOLATAI ÉS HATÁSUK A HAGYOMÁNYOS NÉPI MŰVELTSÉGRE

Külön tanulmányt érdemelne annak a kérdése, hogy a közösen végzett munka során kapcsolatba kerülő, olykor más nyelvet beszélő, de gyakran más tájról érkező, más mentalitású népcsoportok identitása miként jelent meg az érintkezés alkalmainál, hogyan fejezték ki „másságukat". Tudjuk pl. hogy a matyó summások magukkal vitték díszes viseletüket, ami bizonyára „megérintette" a távoli tájak viseletét, népművészetét is.

100 Manga János, Gunda Béla, Balassa Iván meggyőzően mutatták ki, hogy egyes felvidéki szlovák csoportok, családok gyakran emberöltőn át ugyanarra a helyre jártak le munkára, ami közvetlen családi kapcsolatokat, barátságot eredményezett, s amit olykor - kisebb távolság esetén - folyamatosan is igyekeztek ápolni, ébren tartani.

101 A folklorisztikai kutatások mutattak rá a kapcsolatok hatására a hiedelmek, mesék, dalok, szokások vonatkozásában, amelyek közül különösen kézenfekvőnek és fontosnak tűnik az agrárszokások és az aratódalok kárpát-medencei kapcsolatrendszere.

102 Természetesen a munkásvándorlás kulturális hatásai nem értelmezhetők önmagukban, hanem csak a javak cseréjének, a sok funkciójú és sokirányú kárpát-medencei migráció egészének rendjébe illesztve^Mindez az I. világháborút megelőzően egy kárpát-medencei léptékű munkamegosztás részeként működött, melynek

1 mozzanatai, sokszínű interetnikus kapcsolatai messze túlmutatnak a gazdaságtörténet és -néprajz érdeklődési körén, s a térség egész műveltségének alapvető kérdéseit érintik. B) A szellemi kultúra területén is igen sok műveltségi elem lépte át a nyelvhatárokat. Ezek egy része bizonyára a tartós együttélés eredménye, de aligha vonható kétségbe a különböző népcsoportok migrációjának szerepe e tekintetben is. Paládi-Kovács Attila összegzőén fogalmaz: „. . .a szlovák nyelvterület széles déli sávjában figyelhető meg az új stílusú magyar népzene, népdal és tánc adaptációja. Nyitra, Bars;Hont, Nógrád, Gömör és Abaúj északi felének hol szélesebb, hol elkeskenyedő, de folytonos sávja a szlovák népi kultúra olyan déli zónájának tekintendő, amelyben erősebben érvényesül a magyar-szlovák kulturális kölcsönhatás, mint az északi medencék övezetében Trencsén\6\ Sárosig. A déli sávnak nemcsak a zenei nyelve, de szlovák szólejtése, beszédének zenéje, hangsúlyozása is ismerős a magyar fül számára".

103 Ujváry Zoltán megállapítása szerint a szokások, s általában a folklór hagyományok tekintetében csak igen jelentős, szoros kontaktus eredményezhette a kulturális elemek átadását, ill. átvételét, de maga is rámutat, hogy pl. a gömöri népdalok és balladák esetében a pásztorok migrációja jelentős szerepet játszott.

104 Bizonyára tartósabb együttélés következménye, hogy a Börzsöny-vidék és az Ipoly-völgy falvaiban - valószínűleg szlovák hatásra - elterjedt a pásztorvessző hordásának szokása,

105 ugyanakkor elsősorban migrációval magyarázható, hogy a Kárpátok szláv népcsoportjainak epikus hagyományaiban és balladáiban máig élnek a 18-19. század magyar betyárfolklórjának alakjai (Rózsa Sándor, Bogár Imre, Fehér László stb.).

106 A mai Magyarország északkeleti részére települt szláv népesség általában is fogékonyabb volt a szlovák, ill. más szláv csoportok szokásainak átvételére, ugyanakkor az egyes telepes etnikumok - vallási hovatartozásuk és hagyományos szokásrendjük révén - jól elhatárolható tömböket alkottak. Ezek a szokásöveze100. Szilágyi Miklós 1982. 68. 101. Balassa Iván 1985. 84-90.; Gunda Béla 1940. 173. 102. A migráció kultúraközvetítő szerepéről összegzőén: Gunda Béla 1958. 568-574.; Ujváry Zoltán 1981. 58. (Márkus Mihály 1976. 143. 103. Paládi-Kovács Attila 1984. 69. 104. Ujváry Zoltán 1981. 57., 59.; Lásd még: Ujváry Zoltán 1961. All-All,. 105. Ikvai Nándor 1981. 30. ; Megjegyzem, hogy ez a szokás a Nógrád, ill. Pest megyei németségnél is ismert. S. Gy. Szendehely, Nógrád megye. 106. BarthaElek 1981. 190.