Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

VIII. ÖSSZEGZÉS: AZ ÁRUCSERE ÉS A MIGRÁCIÓ TÉRKAPCSOLATAI ÉS HATÁSUK A HAGYOMÁNYOS NÉPI MŰVELTSÉGRE

Tanulságosan mutat rá Slavkovsky, Peter arra, hogy a távolban végzett munka miként hatott vissza a kibocsátó Árva megye hagyományos kultúrájára. A szezonális munka során szerzett tapasztalatok - a szűk földterület miatt - csak lassan és késve jelentek meg a helyi paraszti üzemekben, ám fokozatosan mégis megbontották ezek a hatások a korábbi, archaikus rendet, a kötődést a földhöz, s utat engedtek egy sor új jelenségnek, melyek következtében sajátos szubkultúra alakult ki. Az anyagi és a szellemi kultúra minden területén jelentkeztek ezek a változások, elsősorban mégis a táplálkozásban, népviseletben, a szociális kapcsolatokban és a családi életben hatottak erőteljesen.

91 Bár az egyes munkafolyamatok, eljárásmódok elsősorban az ökológiai feltételeket tükrözik, s alig tartalmaznak etnikus jegyet a cséplés és aratás folyamatában, roppant érdekesek a nyelvi érintkezés tanulságai,

92 s az is kitapintható, hogy egyfajta kiegyenlítődési folyamat zajlik le a századfordulón a kibocsátó felvidéki megyék tárgyi kultúrájában is. Példa erre Hont megye, ahol a kaszás aratás - hasonlóan az északi sáv más területeihez - a 20. század elején terjedt el.

93 Az aratás és a szemnyerés eszközei, eljárásmódjai mellett más mezőgazdasági munkákban is hasonló kapcsolódásokat figyelhetünk meg. Elegendő itt csupán a kapaformákra utalni, amelyek terjesztésében - a nagy volumenű kereskedelem mellett-szerepet kaptak a vándormunkások is.

94 A vándormunkások nyomait őrzi az erdölés szókincse és szerszámkészlete is. A fakitermelés szókincse a nyelvtörténet és a településtörténet több évszázados rétegződésének emlékeit tartalmazza (szlovák, német terminológiák),

95 ami azonban gyakran településtörténeti előzményekre utal, s nem az átadás jelenségére. Az erdei munkások migrációjának hatását azonban egyes eszközök elterjedésében nyomon követhetjük. Erdélyi Zoltán szerint pl. a börzsönyi erdőkben az 1910-es évek óta használt dupla rönkhúzó láncot román erdei munkások hozták magukkal Erdélyből, s ők terjeszthették el a faközelítés sajátos eszközét, az ún. román szánkót, oláh szánkót is, ami már Bihar területére is migráció révén juthatott.

96 Hasonló erdei munkásmigráció nyomát őrizheti a bernecebaráti erdők egykori csúzdája, facsúsztatója, amit az Árva, Zólyom és más északi megyékből jött szlovák erdőmunkások használtak.

97 Az északi lomboserdő-zóna térségében, főleg a kincstári erdőkben zajló, folyamatos munkásmigráció ma még sok tekintetben felderítetlen, s így az ez irányú vizsgálat fontos tanulságokkal szolgálhat a kulturális érintkezések vonatkozásaiban is. Jelen tanulmányunk tárgyától talán legtávolabb esik, mégis utalnunk kell azokra a hatásokra, amelyek a bányamunkákra, ill. az ipari és bányaüzemeket körülvevő ipartelepek munkaerő-vándorlására utalnak, ill. azok révén lettek részei a köznyelvnek, valamint a tárgyi és szellemi kultúrának. Itt mindenekelőtt a gömöri, borsodi, nógrádi bánya- és iparvidék népességének német és szlovák eredetű szókincsére kell utalni, ami igen gyakran persze nem átvétel, hanem korai településtörténeti mozzanatokra utal.

98 Ezek többségükben nem is az időszakos migráció, hanem a középkori telepítések emlékeit őrzik. Mindezeknek nem csupán szó- és tárgy történeti vonatkozásai vannak, hanem folklorisztikaiak is.

99 91. Slavkovsky, Péter 1970. 110-112. 92. Paríková, Magdaléna-Slavkovsky, Péter 1981. 316-317. 93. Paríková, Magdaléna-Slavkovsky, Péter 1981. 105. 94. Márkus Mihály 1964. 35-41.; Márkus Mihály 1976. 143.; Dankó Imre 1985. 21. 95. Kotics József 1985. 37-39. 96. Erdélyi Zoltán 1958. 388-390.; Gönyey Sándor 1940. 234. 97. Erdélyi Zoltán 1958. 389. 98. Paládi-Kovács Attila 1985. 320. 99. Pl. Nagy Dezső 1957. 316-322.