Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

VIII. ÖSSZEGZÉS: AZ ÁRUCSERE ÉS A MIGRÁCIÓ TÉRKAPCSOLATAI ÉS HATÁSUK A HAGYOMÁNYOS NÉPI MŰVELTSÉGRE

szintjén. Adataim csupán azt kívánták hangsúlyozni, hogy vizsgált régiónk területén a gazdasági és kulturális érintkezés együtt van jelen a vegyes etnikai összetételű népesség tradicionális műveltségében, s a különböző tevékenységi formák, ill. az azok révén előállított javak természetes módon cserélődtek ki évszázadokon át az itt élő népek között - közvetítve a műveltség számos, más elemét is. Helyzetük, ökológiai-gazdasági lehetőségeik azonban nem egyformán kényszerítik az egyes népcsoportokat a cserére és vándorlásra. Amíg a magasabb térszíneken, erdővidéken, mostohább adottságú tájakon a népesség nagyobb része számára állandó kényszer a vándorlás és a csere, addig a szerencsésebb adottságú vidékeken a kereskedés a felhalmozást, ill. vagyonképzést is szolgálja. A kereskedőutak mentén, piacokhoz, vásárokhoz közel fekvő, kedvező helyi energiákkal bíró népcsoportoknál az árucserében való intenzív részvétel már-már kulturális karakterjegynek tűnik. Mindez persze sem a kereskedelemben részt vevők köre, sem az árusított termékek változatlanságát nem jelenti feltétlenül. „Tény, hogy a felföldi magyarság egész történelme folyamán szoros kapcsolatban élt a szomszédos szlávsággal. A népi kultúrában és a népnyelvben jelentkező regionális jelenségek, „felföldizmusok" jelentős csoportja erre az együttélésre vezethető vissza. Tájanként változó mértékben van jelen a Felföld magyar és szlovák népi műveltségében az ottani német népcsoportoktól kapott kulturális örökség."

53 A Felföld magyar és szlovák falvainak népessége szoros gazdasági (piac, munkavállalás) és kulturális kapcsolatban állt egymással. Különösen erős volt ez a kapcsolat a vegyes lakosságú településeken.

54 A vándorlások zömének iránya a Felföldről irányult a Magyar-alföld felé, ami nem jelentette a gazdasági javak és a műveltségi elemek egyirányú terjedését. A nyelvhatár mentén élő szlovákiai magyarság kapcsolatai elsősorban az anyaország felé mutattak - még Trianon után is.

55 Ugyanakkor egyáltalán nem bizonyos, hogy az államhatárokon belül olyan szoros kapcsolatok alakulnak a többségi nép és az idegen kisebbségek között, ami mindkettő kultúrájában jelentősen hat.

56 Különösen az árucsere és a migráció révén (is) terjedő műveltségi elemek átadásánál-átvételénél kell nyomatékosan utalni arra, hogy a kulturális érintkezésnél a közvetlen és a közvetett kapcsolatok többféle szintjét lehet megkülönböztetni,

57 s a kereskedelem és a migráció általunk vizsgált formái elsősorban közvetett kapcsolatot jeleznek. Vizsgált régiónkban a műveltség egyes, szláv elemei nem átadásátvétel révén jelentek meg, hanem eleve bevándorolt, áttelepült, eredendően szláv csoportok műveltségének részét képezik, még akkor is, ha mára elmagyarosodtak.

58 A recens néprajzi gyűjtés során figyelni kell arra is, hogy régiónkban, ahol több etnikum élt együtt, vagy érintkezett egymással a gazdasági feladatok elvégzése során, a különböző népcsoportok ismerték, számon tartották egymás jellegzetes tevékenységeit, bizonyos elemeit. Vagy annak szokatlan, saját tevékenységük keretei miatt elfogadhatatlan (befogadhatatlan) módja miatt, vagy éppen ellenkezőleg: mert volt lehetőség annak eltanulására, befogadására. Pl. az Ipoly, Sajó és Hernád mente jobb gazdái, vagy a Bodrogköz földművesei, akik láttak felföldi aratókat, esetleg dolgoztak velük, ill. a közelükben, korrekt, megbízható adatokkal szolgálnak azok munkavégzéséről, szerszámaikról, technikájáról. Vagyis olyan információkkal is bírnak, amelyeket ők maguk soha nem gyakoroltak, amelyek nem váltak az adott közösség műveltségének részévé. 53. Paládi-Kovács Attila 1982. 175. 54. Ujváry Zoltán 1981.60. 55. Ujváry Zoltán 1981.54. 56. Ujváry Zoltán 1981. 54.57. Közvetlen kapcsolatként a megtelepedés, házasodás és eszközök, munkák átadása-átvétele, közvetettként a kereskedelem, mesterek munkája és termékei, valamint a vándormunka említhető. Vö. Ikvai Nándor 1981. 29. 58. Ikvai Nándor 1981. 29.; Gunda Béla 1976. 226-228. ; Ujváry Zoltán 1981. 54-62. ; Ujváry Zoltán 1982. 20-32.; Ujváry Zoltán 1984. 37-51.