Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

V. A SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN

91. kép. Puttonyos öregember az egri piacon ( M orvay Judit felv. 1963. NM.) A kereskedőút lefolyása Az árucsere intézményesülése, a polgári társadalom kereskedelmi hálózata kiépülése előtt a javak cseréjének minden mozzanatánál rendkívül nagy szerepe volt az érintkezésnek, a kommunikáció különböző formáinak, az eladó és a vásárló, embernek emberrel való kapcsolatának. A tárgyiasult javak cseréje mellett a tradicionáls kultúrának ez az egyik legfontosabb tényezője, amely számos módon visszahatott a kultúra egészére.

216 A gazdasági javak cseréjének minden mozzanatához a szellemi-műveltségi javak átadásának és átvételének lehetősége társult, ily módon a tradicionális árucsere soha nem értelmezhető csupán a materiális javak cseréjeként. Ennek megfelelően - az adott családi üzem szerkezetének adekvát módon - az árucsere egyes mozzanatai, az azokra való felkészülés, ill. a csere lefolyása, valamint az azt megelőző, kísérő és követő szokások megkülönböztetett szerepet kaptak a parasztok és a kereskedő vándorok életében is. Természetesen határozottan elválik itt egymástól a parasztok kereskedése és az árucserében állandóan részt vevő közvetítő-kereskedő rétegé. Az előbbiek számára - bár a feudalizmus korában is állandó részesei az árucserének - a faluból való kimozdulás, a „világlátás" feltétlenül „ünnepi" alkalom, amely sokáig magához vonzotta a kü216. Az árucsere kultúraközvetítő szerepéhez: Gunda Béla 1958. 568.; Dankó Imre 1986. 11-19. stb.