Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

V. A SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN

81. kép. Mezőkövesdi lakodalmas szekér (Gönyey Sándor felv. 1939. NM.) játos, rendszeres vándorlásaik nem csupán eltérő adottságú és kultúrájú tájak népe között teremtett „hidat", hanem állandó kapcsolataik révén saját kultúrájuk is nyitottabb lett.

173 Hogy a távoli tájak árucikkeinek sorát kicserélték, arról a kereskedelem története számtalan módon tanúskodik. Ám nem kevésbé lényeges az a hatás, amit az egymással való találkozás, a hírek, információk, tárgyi és szellemi javak cseréje jelentett, s amely nem csupán más tájak népének kultúrájára hatott, hanem visszahatott saját műveltségükre is, s alapvetően befolyásolta egy-egy vidék anyagi-szellemi felemelkedésének lehetőségeit, kultúrájának színvonalát is. Az utazás, szállítás lassú tempója, a megállások elősegítették rendszeres kapcsolatok kialakulását is,

174 de a fuvarozó életmód visszahatott az egész állattartó és földművelő gazdálkodásra is. A fentiek persze változó módon „szűrődtek" át egy-egy vidék tradicionális műveltségébe, de az északi régióban is vannak tájak (pl. Gömör, Bükkalja), ahol a fuvarozás az itt élő népesség sajátos karakterjegye, ha nem is feltétlenül etnikus jegyként jelenik meg.

176 Bár a magyarságnak e vonatkozásban is meghatározó szerep jut, am mellettük rendkívül jelentős a felvidéki szlovák, ruszin fuvarosok, valamint a szotákok tevékenysége.

177 Hagyományaik, hatásuk a történeti Észak-Magyarország népessége interetnikus kapcsolatainak számtalan, ma még gyakran nyitott kérdését, problémáját veti fel, összességében azon173. Szabó István 1969. 237. 174. Ifi. Barta János 1977. 91. 175. Gönyey Sándor 1940. 35/ 176. Vö. Andrásfalvy Bertalan 1972. 145. 17.7. Csaplovics János 1822. VI. 89.; Sztudinka Ferenc 1911. 107.; Gunda Béla 1954. 85.; PaládiKovács Attila 1984a.165.