Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Balassa M. Iván: A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről

9. kép. A RAPPOPORT, P. A. által közölt rekonstrukció a kelet-európai ház fejlődéséről: 1. félig földbe mélyedő ház a 8-10. századból; 2. félig földbe mélyedő ház a 12-13. századból; 3. föld feletti borona épület a 11-13. századból (RAPPOPORT, P. A. 1975. 143.) az Ormánságban,

37 délebbre a szlavóniai magyarság körében,

38 Göcsejben,

39 és itt Barabás Jenő általános érvénnyel jegyzi meg, hogy „Vidékünkön a pitvar szó már a 16. században nyitott, folyosószerű épületrészként tűnik fel."

40 Valószínű az Őrségben is ilyen értelemben használták egykor a megnevezést, magam a tapolcai medence nyugati felében gyűjtöttem az előbbihez hasonló adatokat stb. A másik pitvar az alföldi, ami valóban „a lakóház előtere, belépő helye, konyhája vagy a konyha bejárati ajtaja felőli része".

41 Ez tehát - általánosítva - feldolgozótér, amelynek elmaradhatatlan része a tüzelőberendezés, mely a középkor végén zárt volt, majd később a padkán, vagy padkákon rakott tűzön történt az élelmiszer feldolgozása, azaz a főzés. Végezetül az a pitvar, melyet a Kárpát-medence északkeleti részében találhatunk, mely csak a legutóbbi száz-kétszáz évben vált feldolgozótérré, konyhává, s amely ezt megelőzően csak közlekedő, tároló funkcióval bírt. E mögött a funkció mögött természetesen nagyon változatos tartalom húzódik meg. Csak néhány 18. századi példára hivatkozom, lehetett tárolótér, mint Miskolcon 1716-ban: „. . . az alföldön nyomtató részeket el nem vihetvén egészlen lakó helyekben két sák életett hadtak Mondok András házának 37. KISS Géza 1952. 493.: „pitvar, pitar. . .'a vastag gerendatalpon három-négy szög/áobal (dúccal) feltámasztott kiugró eresze alatt lévő eleje a háznak'". 38. PENAVIN Olga 1975. II. 317.: „pitvar, pitvar. . . „tornác, a ház eleje". 39. GÖNCZI Ferenc 1914. 445., továbbá a 420-421. o. lévő alaprajzok 40. BARABÁS Jenő 1969. 335. 41. MNL 4. 252. FILEP Antal