Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez

2,5 méter, mélysége a mai felszíntől számítva 1,43 méter volt. Alakja szokatlan, fölül kerek, majd a gödör fala 25-30 cm mélységig rézsűsen halad lefelé, ez alatt mintegy 5-10 cm-re bevájtak a rézsű alá, ebből a vájatból körben igen sok vasszög került elő. A vájat alatt lekerekített négyszög alakú padka fut körbe, alatta egy kisebb ovális gödörben három karólyukat találtunk. A gödör formája rendhagyó, élesen eltér az Árpád- és késő középkori faluásatásokon eddig feltártakétól. Analógiáit egyelőre nem ismerjük és nem tudtuk meghatározni eredeti rendeltetését sem. A rézsű alatti vájatból előkerült vasszögek és a gödör alján talált karólyukak arra engednek következtetni, hogy valamiféle faszerkezet is lehetett benne. A gödör körül is találtunk néhány karólyukat, ezek talán a gödör fölött állt tető emlékei. Vidékünkön a késő középkori falvakra vonatkozó adatok még az Árpádkoriaknál is ritkábbak. Ellentétben az ország egyéb területein nagy számban feltárt késő középkori házakkal, kisebb-nagyobb falurészletekkel,

41 ÉszakMagyarországon csak néhány ebből az időszakból származó épület feltárásáról számolhatunk be. 16. századi kőalapozású házat tártak fel Nagytályán, Berki elpusztult falu helyén.

42 Faház gerendáinak nyoma került elő Hatvanban,

43 és egymásba csapolt gerendákból álló épület részletét tárták fel Muhin is.

44 Itt az elpusztult mezőváros helyén folytatott feltárások során egy kő- és paticsfalú ház részletét is megtalálták. A ház falai a padlószinttől 80-100 cm magasságban álltak. Feltehető, hogy az előkerült épületrész egy többosztatú ház középső helyisége lehetett.

45 Késő középkori kőépület részletét tárták fel Miskolcon is, a már említett sötétkapui ásatás során.

46 Háromosztatú, 15-16. századi eredetű kőházat találtak Pászfón a templom közelében.

47 A ház szerkezete és belső berendezése teljes egészében rekonstruálható volt, az írásos források alapján pedig a rendeltetését is sikerült megállapítani: a pásztói iskolamester háza volt. Két hasonló formájú, nagyméretű késő középkori épületet tártunk fel magunk Szendrő-Gacsalon is

48 (5. kép). Az első építmény megközelítőleg négyszögletes, 6x5,5 méteres tere elé K-ről 2,5x4 méteres lépcsőzetes, vagy inkább meneteles bejárat csatlakozik. A bejárat körül négy nagyobb cölöplyukat találtunk, amelyek közül a DNY-i sarkon levő igen mély, sok kővel bélelt, a többiek sekélyebbek voltak. Nyilván a kapu vagy ajtó tartására szolgált az a három kisebb cölöplyuk, amely a lépcsőzetes bejáraton belül helyezkedett el. Ezekben is találtunk köveket. Az építmény a mai felszíntől 180 cm-re volt beásva. A cölöplyukakban is és a falak mentén is mindenhol sok követ figyeltünk meg, ami arra utal, hogy nemcsak a cölöpöket támasztották meg kövekkel, hanem a falakat is megerősítették, kibélelték velük. Az építmény közepe 41. MICHNAI Attila 1981. 230. vonatkozó irodalommal. 42. SZABÓ J. József RF. I. 35. (1982.) 124. 43. GALVÁN Károly RF. I. 10. (1957.) 89. 44. ÉRI István-BÁLINT Alajos 1959. 18. 10. ábra 45. ÉRI István-BÁLINT Alajos 1959. 18. 10. ábra 46. KOMÁROMI József RF. I. 10

t (1957.) 90. 47. VALTER Ilona RF. I. 32. (1979.) 126-127.; VALTER Ilona 1985. 48. WOLF Mária 1985. 252-259.