Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez

SZENDRÓ-GACSAL 5. kép. A Szendrő-Gacsalon feltárt két XVI. századi földbe ásott ház táján, ott ahol egy kis területen tapasztást is találtunk, állhatott a kőből épített kemence. Ezen a részen meglehetősen nagy területen szétszóródva, rengeteg követ találtunk, köztük egy nagyméretű laposat is. Ezek feltehetőleg a kemence maradványai. A kemence közeléből 80 és 120 cm közötti mélységből igen sok különböző kályhaszem és csempe töredéke, köztük több hasonló, egy kályhához tartozónak látszó geometrikus és virágdíszes kályhacsempe töredékei is került elő. Mindezekből, valamint az újkori Szabolcs megyei párhuzamokból

49 arra következtethetünk, hogy a házban a kemence mellett szemeskályha is állhatott. A bejárat közelében nagyon sok vasszöget, két lakatot, kulcsot, ajtóvasalást, pipavasat, rugós ajtózárat találtunk, amelyek mind erős, jól zárható ajtóra utalnak. Egyéb belső berendezésre utaló nyom nem került elő. A ház tetőszerkezetét három pár cölöp tartotta, amelyek közül öt a házon kívül, egy pedig azon belül helyezkedett el. Az építmény bontása közben előkerült használati eszközök (balta, ár, fúró, kés, gordonyozó) és kerámiaedények kétségtelenné teszik lakóház voltát. Az épület korát meglehetősen jól meghatározza az 49. KISS Lajos 1936. 72.