Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez

György falu területén téglából épült, kétosztatú, 13. századi házat tárt fel.

91 Végezetül csak utalni szeretnék a már említett csongrád-felgyői kora Árpádkori településre, ahol László Gyula borona-, fa- és téglaépületek, valamint jurtok nyomait figyelte meg,

92 továbbá a szintén talán 9-10. században kezdődő dobozi település felszíni építményére utaló jelentőségeire.

93 Az Árpád-kori részben, vagy egészében felszíni lakóházakra vonatkozó, röviden felsorakoztatott adatok - úgy vélem - mindenképpen figyelemre méltóak. Még akkor is, ha a megfigyelések egy része bizonytalan, s nagy hányadukat nem jól adatolt ásatási közleményekből, hanem csak igen-igen szűkre szabott jelentésekből - esetenként csak szóbeli tájékoztatásból - ismerjük. Másrészt azonban azt a fentebb már többször említett körülményt sem téveszthetjük szem elől, hogy a felszíni építmények nyomait a legtöbb esetben igen nehéz megfigyelni, ezért joggal gyanítható, hogy az eddig feltárt településeken jóval több felszíni épület lehetett, mint amennyit észlelni lehetett. Amint azt korábban már Méri István sejtette,

94 majd későbben László Gyula,

95 Müller Róbert

96 és Bálint Csanád

97 hangsúlyozta, Árpád-kori falvainkban a felszíni, vagy felmenő fallal is rendelkező épületeknek jóval nagyobb szerepe lehetett Árpád-kori népi építészetünkben, mint azt korábban sejtettük. Kiváló történészünk, Szabó István arra hívta fel a figyelmet, hogy okleveleink már a 11. századtól tartalmaznak faházakra vonatkozó utalásokat, a 13. század végétől pedig tömegesen tudósítanak ilyenekről.

98 A régészeti források területén is kiválóan tájékozott történetíró megjegyezte: „A további ásatások valószínűleg be fogják bizonyítani, hogy a 13. században az országban már nem a föld-, hanem a faház kezdett előlépni jellemző háztípusnak."

99 E gondolathoz csatlakozott későbben a néprajztudomány lehetőségeit mérlegelő Balassa Iván: „A korai fából rótt házak kérdése is (pl. Fonyód-Bélatelep) külön vizsgálatot kíván, hiszen nemcsak a szláv borona, gerenda tartozik terminológiájához, hanem a talp is, ami már a honfoglalás előtt is kapcsolódhatott a ház terminológiájához. A faházak korai jelentőségére Szabó István is rámutatott és azt sejteti, hogy kezdetüket esetleg még a honfoglalás előtt lehet keresni."

100 Ma különösen időszerű Szabó István azon gondolata is, hogy a magyarországi házfejlődés e korban nagyjából ugyanazon az úton halad mint a hasonló földrajzi adottságokkal rendelkező közép- és kelet-európai területeké.

101 Magam korábbi dolgozataimban arra az álláspontra jutottam, hogy az 91. MIKLÓS Zsuzsa 1987. 86. 92. Ld. 19. j. 93. KOVALOVSZKI Julia 1975, 204 - A szlovákiai Árpád-kori felszíni házakról összefoglalóan: RUTTKAY A. 1981. 24. 94. MÉRI István 1964, 52-53. 95. Ld. 19. j. 96. MÜLLER Robert 1972. 195. 97. BÁLINT Csanád 1985, 26-27. 98. SZABÓ István 1969, 33-34. 99. Uo. 33. 100. BALASSA Iván 1974. 583. 101. Ld. 19. j.