Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez

a kora Árpád-kori pusztaszeri,

57 pilismaróti,

58 csenkei (Muzla-Cenke)

59 településről, s a leletek számát tovább lehetne szaporítani. Ugyancsak már kora Árpád-kori településeinken feltűnik az a lakóháztípus is, ahol a gödör fala mentén sorakozó cölöpnyomok kétséget kizáróan arra engednek következtetni, hogy a ház földfalát fával bélelték, és sok ilyen esetben az is igen valószínű, hogy a háznak felmenő fala is volt. Kovalovszki Júlia a visegrád-várkerti településen két, a szokásosnál nagyobb méretű földbe mélyített házat tárt fel, ahol „. . . szögletes cölöpök szorították a falhoz a hasított fából készült burkolatot."

60 Hasonló szerkezetű lehetett az az ötvösműhelyként használt épület, amelynek részletét Horváth István tárta fel Esztergomban, az Árpád-kori Örmény nevű településen. A részben földbe mélyített épület földfalát deszkával bélelték, amelynek belső oldalán előkerültek a függőleges oszlopok nyomai. Az ásató szerint az 1131 -1242 közötti időre keltezhető épületnek felmenő fala is volt.

61 Esztergom-Szentgyörgymezőn 1988-ban Lázár Sarolta tárt fel egy kora Árpád-kori, kőkemencés épületet, amelyet félig földbe mélyítettek, s a falak mellett az ásató megfigyelte a talpgerenda nyomait, ennek belső oldalán a függőleges oszlopok gödrei sorakoztak, a földfal melletti oldalán pedig vékonyabb cölöpök nyomai látszottak. A talpgerenda nyomai a kemence melletti sarokban is mutatkoztak, s arra utaló jelenségek is vannak, hogy a kemencét - a fűtőnyílás felőli oldalt kivéve - fával fedhették le.

62 Szabó János Győző a Sarud határában, az egykori Magyarad falu területén feltárt, talán 11. századra keltezhető kőkemencés házak egyikéről feltette, hogy gödrének falát fával bélelték.

63 Véleményét nem csupán az ásatáskor észlelt nyomok, hanem az a körülmény is alátámasztja, hogy a kemence nem a fal mellé épült, hanem attól bizonyos távolságban. Véleményem szerint az is joggal feltehető, hogy az általa bemutatott másik magyaradi háznak i,s valamiféle fából készült fala lehetett, mivel itt a faltól szintén távolabbi kőkemencét (vagy tűzhelyet?) a földbe mélyítették.

64 A fentiekhez hasonló szerkezetű épületekre lehet következtetni a mai Szlovákia területén,

65 továbbá Kárpátalján is.

66 Nyilvánvaló, hogy az e csoportba sorolható épületek száma nem csupán a későbbi feltárások alkalmával növekszik majd, hanem a már eddig feltárt lakóházak közzétételével is, hiszen az évről évre megjelenő rövid ásatási beszámolók szűkszavú leírása alapján a legtöbb esetben nem tudunk azok valós alakjára következtetni. 57. VALYI Katalin 1986, 225. 58. KEMENCZEI Tibor-STANCZIK Ilona 1979. 12. 59. HANULIAK, M.-KUZMA. I. 1983, 386.; KUZMA, I. 1983, 23. (A szerző az ágasfák gödreinek hiányát azzal magyarázza, hogy azok „. . . lapos köveken nyugodtak." E magyarázat az elmondottak értelmében aligha valószínű.) 60. KOVALOVSZKI Júlia 1986, 61, valamint az ásató szíves szóbeli közlése. 61. HORVÁTH István-H. KELEMEN Márta-TORMA István 1979, 163. valamint Horváth István szíves szóbeli közlése. 62. Az ásató szíves szóbeli közlése. A lakóházat bemutató dolgozata az 1988. októberi nyitrai szlovák-magyar régészeti tanácskozás anyagát tartalmazó kötetben jelenik meg Nyitrán. 63. SZABÓ János Győző 1975, 39. 64. Uo. 38. 65. HABOVÔTIAK, A. 1985, 84-87. 66. PENJAK, S. I. 1980. 60. (Ungvár-Radvánka, 1. ház. A települést a szerző a 8-9. századra keltezi.)