Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)
Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez
Nagy számban ismert kelet67 és közép-európai 68 hasonló korú épületek alapján azonban nagy valószínűséggel következtethetünk arra, hogy az oszlopos szerkezetű, bélelt falú földbe mélyített háznak felmenő fala is volt. Kétségtelenül így volt ez abban az esetben, amikor a boronafal nyomát figyelték meg a ház gödrében. A tűzveszélyes falak miatt süllyesztették többé-kevésbé a földbe a kemence alját (az említett magyaradi mellett Visegrádon is 69 ), bár Kovalovszki Júlia szíves szóbeli közléséből tudom, hogy Visegrádon a fából készült fal tapasztásának is nyomára akadt. Az Esztergom-Szentgyörgymezőn feltárt ház jó párhuzamát ismerjük az egyik 8-10. századi Dnyeper menti keleti szláv erődített településről. E félig földbe mélyített, de felmenő boronafallal is rendelkező ház építésekor előbb a földfalat bélelték fával (csakhogy itt nem cölöpökkel erősítették meg a beomlás ellen, hanem hasított fával), majd ezen belül fektették le a boronafalat. (Ez eléggé masszív lehetett, ezért belülről nem erősítették oszlopokkal.) A hasáb alakú kőtűzhelyet is deszkával fedték. 70 A földbe mélyített házak falát sok esetben bizonyára fonott sövényfallal erősítették meg. Ennek szép bizonyságát szolgáltatta a Kiskunhalas határában végzett leletmentő ásatás. Itt Biczó Piroska egy 12-13. századi lakóház gödrében a növényfonat jelentős részét figyelte meg. 71 Bár a ház gödrének mélységét a megelőző földmunkák miatt nem lehetett megállapítani, nagyon valószínű, hogy ennek a háznak felmenő fala is lehetett. (Erre utal az is, hogy a tetőtartó ágasok gödrei nem kerültek elő. A felmenő fal nyilván a felszínre támaszkodott. Bizonyára ezért kellett a gödör falát belülről megerősíteni.) Természetesen a csekély gödrű házak közül nem csupán az ágasfa nélküli és a bélelt falú épületeknek lehetett felmenő fala, hanem az ettől elütő szerkezetűeknek is. így például a tatabányaihoz hasonlóan, ahol a házak sarkaiban lévő ágasfák alkották a felmenő fal vázát. 72 Az előbbiekben ismertetett, valószínűleg felmenő fallal is rendelkező földbe mélyített házak mellett Árpád-kori településeinken felszíni lakóházak is előkerültek. Igen nagy gondot okoz azonban, hogy a rájuk utaló nyomok gyakran nem egyértelműek, különösen akkor, ha a falak nem ágasfás szerkezetűek, amelyek gödrét mélyen a talajszint alá süllyesztették. Hazánkban az intenzív talajművelés következtében a felszíni építmények maradváhyai sok helyen nyomtalanul megsemmisülhettek. Ezért különösen becsesek azok a régészeti megfigyelések, amelyek alapján Árpád-kori felszíni építményekre következtethetünk. Elsőként Méri István tárt fel Kardoskúton félig földbe mélyített, téglából épült házat, amelyhez egy oszlopokkal erősített, föld- vagy paticsfalú helyiség csatlakozott. 73 Esztergom-Szentkirályon Bálint Alajos figyelt meg egy kétosztatú, agyagalapozású 12. századi házat. 74 Müller Róbert Kustánszegen boro67. RAPPOPORT, P. A. 1975, 115.; 1975a. 43-46.; PLETNEVE, S. A. 1967, 60. 68. DONÁT, P. 1980, 58-59. 69. KOVALOVSZKI Júlia 1985, 44.; 1986, 62. 70. PETRASENKO, V. A. 1985, 74. 71. BICZÓ Piroska 1985, 159-167. 72. VÉKONY Gábor 1980. - Talán hasonló szerkezetűek lehettek az említett kéméndi házak is. (NÉVIZÁNSZKY Gábor 1982.) 73. MÉRI István 1964, 19-27. 74. BÁLINT Alajos 1960. 170.