Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez

Nagy számban ismert kelet­67 és közép-európai 68 hasonló korú épületek alapján azonban nagy valószínűséggel következtethetünk arra, hogy az osz­lopos szerkezetű, bélelt falú földbe mélyített háznak felmenő fala is volt. Kétségtelenül így volt ez abban az esetben, amikor a boronafal nyomát figyel­ték meg a ház gödrében. A tűzveszélyes falak miatt süllyesztették többé-ke­vésbé a földbe a kemence alját (az említett magyaradi mellett Visegrádon is 69 ), bár Kovalovszki Júlia szíves szóbeli közléséből tudom, hogy Visegrádon a fából készült fal tapasztásának is nyomára akadt. Az Esztergom-Szentgyörgy­mezőn feltárt ház jó párhuzamát ismerjük az egyik 8-10. századi Dnyeper menti keleti szláv erődített településről. E félig földbe mélyített, de felmenő boronafallal is rendelkező ház építésekor előbb a földfalat bélelték fával (csak­hogy itt nem cölöpökkel erősítették meg a beomlás ellen, hanem hasított fával), majd ezen belül fektették le a boronafalat. (Ez eléggé masszív lehetett, ezért belülről nem erősítették oszlopokkal.) A hasáb alakú kőtűzhelyet is deszkával fedték. 70 A földbe mélyített házak falát sok esetben bizonyára fonott sövényfallal erősítették meg. Ennek szép bizonyságát szolgáltatta a Kiskunhalas határá­ban végzett leletmentő ásatás. Itt Biczó Piroska egy 12-13. századi lakóház gödrében a növényfonat jelentős részét figyelte meg. 71 Bár a ház gödrének mélységét a megelőző földmunkák miatt nem lehetett megállapítani, nagyon valószínű, hogy ennek a háznak felmenő fala is lehetett. (Erre utal az is, hogy a tetőtartó ágasok gödrei nem kerültek elő. A felmenő fal nyilván a felszínre támaszkodott. Bizonyára ezért kellett a gödör falát belülről megerősíteni.) Természetesen a csekély gödrű házak közül nem csupán az ágasfa nélküli és a bélelt falú épületeknek lehetett felmenő fala, hanem az ettől elütő szerkezetűeknek is. így például a tatabányaihoz hasonlóan, ahol a házak sarkaiban lévő ágasfák alkották a felmenő fal vázát. 72 Az előbbiekben ismertetett, valószínűleg felmenő fallal is rendelkező földbe mélyített házak mellett Árpád-kori településeinken felszíni lakóházak is előkerültek. Igen nagy gondot okoz azonban, hogy a rájuk utaló nyomok gyakran nem egyértelműek, különösen akkor, ha a falak nem ágasfás szerke­zetűek, amelyek gödrét mélyen a talajszint alá süllyesztették. Hazánkban az intenzív talajművelés következtében a felszíni építmények maradváhyai sok helyen nyomtalanul megsemmisülhettek. Ezért különösen becsesek azok a régészeti megfigyelések, amelyek alapján Árpád-kori felszíni építményekre következtethetünk. Elsőként Méri István tárt fel Kardoskúton félig földbe mélyített, téglából épült házat, amelyhez egy oszlopokkal erősített, föld- vagy paticsfalú helyiség csatlakozott. 73 Esztergom-Szentkirályon Bálint Alajos figyelt meg egy kétosz­tatú, agyagalapozású 12. századi házat. 74 Müller Róbert Kustánszegen boro­67. RAPPOPORT, P. A. 1975, 115.; 1975a. 43-46.; PLETNEVE, S. A. 1967, 60. 68. DONÁT, P. 1980, 58-59. 69. KOVALOVSZKI Júlia 1985, 44.; 1986, 62. 70. PETRASENKO, V. A. 1985, 74. 71. BICZÓ Piroska 1985, 159-167. 72. VÉKONY Gábor 1980. - Talán hasonló szerkezetűek lehettek az említett kéméndi házak is. (NÉVIZÁNSZKY Gábor 1982.) 73. MÉRI István 1964, 19-27. 74. BÁLINT Alajos 1960. 170.

Next

/
Thumbnails
Contents