Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Petercsák Tivadar: Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon

10. kép. A régi kerek kunyhó rekonstrukciós 11. kép. Régi kerek kunyhó perspektivikus makettje, Bélapátfalva. (Bakó Ferenc képe. (Bakó Ferenc 1968. nyomán) felv. 1956. DIV. F. 5.369.) a Kárpát-medencében szélesebb körben ismert lehetett, hiszen Máramarosban és a Garam mentén is alkalmazták. A gömöri szénégetők román kunyhóként emlegették, mert a máramarosi favágóktól ismerték meg az oda is eljáró gömöriek.

38 Sajátos és területünkön csak a bélapátfalvi mészégetőknél ismert a régi kerek gunyhó, a hatos létszámú munkacsapat hagyományos szállása. A kunyhó vázát a kör alakban földbe vert hét ágasfa - amit bódoganyának neveztek - és az ezekre fektetett szelemenfák alkották. Az ágasfák kissé kifelé dőltek, hogy elbírják a kívülről, a kunyhó oldalai felől rájuk nehezedő nyomást. A szelemenek tartották a kunyhó oldalát képező hasított pallókat, amelyek alul vastag fatörzseken, az ormosokon nyugodtak. Ezek 50-60 cm átmérőjű fahasábok voltak, amelyeket vagy egészben, vagy kettéhasítva és mintegy egy méter hosszúra vágva raktak körbe, az ágasoktól két lépés távolságra. Középen mintegy fél méter átmérőjű körben nyitott maradt a tető, itt távozott a kunyhó közepén égő tűz füstje (10-11. kép). A mészégető csapat tagjai a védett oldalak mentén körben egymásnak lábtól feküdtek

39 (12. kép). Ez a kunyhótípus a technikai fejlődés sorában a tetőkunyhó és a hengerfalú, kúptetejű kunyhó között áll. A tető végei alá rakott ormosok alkalmazása az oldal kialakulása első fázisaként fogható fel, és ennek továbbfejlődése eredményezte a hengerfalú hajlékokat. A régi kerek kunyhó a ház fejlődésének még egy korai mozzanatát őrizte meg korunkig, s ez a belső tér tagolódásának kezdeti formája. E kunyhótípus belseje élesen elválik egy kör alakú, a fűtés és főzés használatában közös centrális térre, valamint az ezt gyűrűszerűén körülvevő és három részre osztott hálóhelyre.

40 A bélapátfalvi régi kerek kunyhóhoz hasonló a debreceni erdőkben dolgozó favágók karámja. Az 1920-as évekig használt kunyhó alaprajza, az ágasfák és szelemenek alkalmazása azonosnak látszik. A debreceni karám 38. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988b. 79. ; A Garam mentén is az idegenektől, a máramarosbeliektől tanulták el a kerek típusú kunyhó építését 39. BAKÓ Ferenc 1968. 81-85. 40. BAKÓ Ferenc 1968. 88.