Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Petercsák Tivadar: Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon

AZ ERDŰMUNKÁSOK ÉPÍTMÉNYEI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON PETERCSÁK TIVADAR A népi építkezés kutatásának egyik fontos feladata a határbeli kezdetleges hajlékok, építmények vizsgálata. Ezek a történelem távoli korszakait idézik, és a kutatók a mai ház különböző formájú előképeit látják bennük. Némelyek nemzeti vagy etnikus jegyeket vélnek e primitív hajlékok fennmaradása révén felfedezni. Jelentőségüket Herman Ottó már a múlt század végén felismerte. Elsőként írta le az alföldi pásztorépítményeket, és belőlük kiindulva próbálta levezetni a magyar lakóház kialakulását.

1 Később kutatóink egész sora fordult a pásztorkunyhók vizsgálata felé.

2 A szőlőbeli építmények első leírása Jankó János nevéhez fűződik.

3 A Magyarság Néprajzában Bátky Zsigmond foglalta össze a kezdetleges hajlékok típusait, de összegzése csaknem teljesen az állattartás és szőlőművelés építményein alapul.

4 Az erdei munkások kunyhói általában kimaradtak az építkezéskutatók érdeklődési köréből, s ezzel a Magyar Néprajzi Atlasz sem foglalkozik, sőt a Magyar Néprajzi Lexikon sem közöl szócikket a témáról. Az erdőmunka, az erdei mesterségek leírásánál az életmód részeként találunk adatközléseket az erdőn épített ideiglenes vagy tartósabb használatú hajlékokról, kunyhókról. Kivételként említhetjük Bakó Ferenc tanulmányát, aki a Bükk hegység mészégető kunyhóinak leírásával elsőként foglalta össze az erdei építmények egy területre jellemző típusait, és elvégezte néprajzi elemzésüket.

5 Dolgozatomban az ő eredményeit is figyelembe véve az észak-magyarországi régió erdei munkásainak - favágóinak, szénégetőinek és mészégetőinek - hagyományos építményeit ismertetem, összehasonlítva azokat más területek kunyhótípusaival. Az erdőmunkák természetéből adódóan a kunyhók csak néhány évig funkcionáltak egy-egy helyen. Ezekről az építményekről alig, vagy egyáltalán nem találunk történeti adatokat, így nagyon nehéz a kérdéskör történeti vizsgálata. Ezért a recens gyűjtésekre alapozva az utóbbi száz év jellegzetes erdei építményeinek bemutatására vállalkozhatok. 1. HERMAN Ottó 1889. 231-262. 2. Az eddigi eredményeket Szabadfalvi József foglalta össze: SZABADFALVI József 1970a. 26-57.; 1970b. 39-80. 3. JANKÓ János 1902. 217-219. 4. BÁTKY Zsigmond 1941. 120-126. 5. BAKÓ Ferenc 1968. 67-91.