Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Selmeczi Kovács Attila: A szálasgabona és a takarmányfélék tárolóépítményei Észak-Magyarországon

12. kép. Juhteleltetésre használt tapasztott falú gerendavázas csűr. Mikófalva, Heves m. (1965.) alkalmasabbá tették új feladatkörének betöltésére (Mikófalva).

22 Amíg a vályogépítkezés területén a századforduló után a tárolóépület stabilizálódott az istállózó állattartásban, és a felhasznált helyiségét ól, marhaól, istálló névvel különböztették meg, addig a keleti területek gerendavázas csűrjei sokkal inkább a pillanatnyi szükségleteknek megfelelő alkalmi tárolóépületekké váltak (12. kép). Észak-Magyarországon a szénatárolásra speciális épületet is használtak, melynek legelterjedtebb neve rakodó.

23 A rakodó alapformájában 4 vagy 6 oszlopon nyugvó nyeregtető: falazat nélküli egyosztatú épület. Szerkezetileg hasonlít a gerendavázas csűrhöz, mert oszlopai hasonló módon talpkereten nyugszanak. A Tárnától nyugatra azonban a rakodó oszlopait a földbe ásták és az oszlopok közötti helyet gallyakkal terítették be, hogy a berakott széna ne szívja fel a nedvességet.

24 A rakodót az észak-borsodi és dél-gömöri falvakban használták a legnagyobb számmal. Ezen a területen hagyományosan kiegészítő épületnek számított a csűr mellett. Különösen azokban a gazdaságokban ragaszkodtak a rakodóhoz, ahol a kisebb méretű vagy csupán egy tárolóhelyiséggel rendelkező csűrt teljesen igénybe vette a gabonanemű elhelyezése. A jobb minőségű széna vagy takarmány védelmére a csűr közelében felállított ezen egyszerű épület szolgált

25 (13. kép). 22. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1965. 68. Hasonlóra utal Őrhalomból FÉL Edit 1938. 81. 23. Táji elterjedését vizsgálja PALÁDI-KOVÁCS Attila 1980. 24. Ezzel megegyező szénatárolót mutat be hatlábas pajta néven Cserhátsurányból (Nógrád m.) ZÓLYOMI József 1975a. 91. és 20. kép. 25. Hasonló kiegészítő szerepe volt a Zempléni hegyvidéken is. SELMECZI KOVÁCS Attila 1981. 93-94.