Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Selmeczi Kovács Attila: A szálasgabona és a takarmányfélék tárolóépítményei Észak-Magyarországon

13. kép. Takarmánytároló rakodó az egytárolóhelyiséges csűr előtt. Kánó, Borsod m. (1963.) Heves megye területén a csűr mellett használt rakodó emléke kevésbé mutatkozik meg, jobbára az újabban emelt istállós csűrökhöz kapcsolódó gerendavázas, cseréptetős rakodókkal lehet találkozni (Szilvásvárad, Tarnalelesz). Míg a parádi völgyben a kiegészítő takarmánytároló egyáltalán nem fordul elő, a nógrádi települések némelyikén a pajta mellett általában használtak szénarakodót. Amint az Ipoly menti Endrefalvárói és Ludányhalásziból tudjuk, régebben majdnem minden háznál volt egy-egy szénatároló, ami alkalmas volt akár tíz kocsirakomány elhelyezésére is.

26 A múlt század végén Pápai Károly szerint Rimócon a pajta mellett szénarakodó épület állt.

27 A rakodó azonban sokkal inkább a csűr, pajta helyettesítésére szolgáló építményként látszik jellemzőnek. A vizsgált terület egészén mindenütt megtalálható volt a szegényparasztok udvarán, akik a csűr helyére állították, és nemcsak szénát tartottak benne, hanem a legkülönbözőbb alkalmi tárolófeladat ellátására hasznosították

28 (14. kép). Az egyszerű szénatároló épületekhez lehet sorolni az utóbbi időben különösen Nógrád megyében megfigyelhető tárolóhelyiségeket, melyeket a lakóház végébe az istálló folytatásaként vagy a különálló istállóval egy fedél alá építettek (15. kép). A 4-5 méter hosszú, zárt helyiséget rendszerint kétszárnyú kapuval látták el, ami szintén változatos tárolószereppel rendelkezett. Noha többnyire pajta néven tartják számon ezt a helyiséget, morfológiai és funkcionális szempontból egyaránt különbözik a hagyományos értelemben 26. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1980. 211. 27. PÁPAI Károly 1893. 31. 28. Ide sorolhatóak a nógrádi hatlábas pajták is, melyek az utóbbi időben terjedtek el ZÓLYOMI József 1975a. 91.