Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Paládi-Kovács Attila: A középhegységi állattartás építményei a Kárpátmedence északkeleti térségében

eddigi vizsgálatok, publikációk alapján elfogadásra lehet javasolni. Kiindulásul az építmények két nagy osztályát célszerű elkülöníteni: A) a jószág számára emelt építmények; B) pásztorhajlékok Ezeken belül aztán több típus és altípus különíthető el: A) A jószágnak szolgáló építmények típusai 1. A nyáj egybentartására való fedetlen építmények a) Kör alaprajzú kosár (sertés, marha részére). b) Négyszög alaprajzú, helyhez kötött karám. 2. A legelő, rét szántó trágyázását szolgáló szállítható, fedetlen építmény a) Juhkosár, esztrenga. - egyrekeszű kosár, - két- vagy többrekeszű kosár. 3. A jószágot védő szellős, fedeles építmények. a) Akol. b) Állás, szín, peco. 4. A jószág belterjes tartásmódjához kapcsolódó fedeles, zárt épületek a) Istálló (marhaól, lóól). b) Sertésól - fonott falakkal épült ól, - gerendavázas ól, - hidas. c) Juhhodály B) Pásztorhajlékok típusai: 1. Félig földbe ásott négyszög alaprajzú kunyhó (földdel, gyeppel fedve). a) Ágasfás, nyeregtetős forma. b) Jármas kunyhó. 2. Kör alaprajzú, fennálló fakunyhó. 3. Kézben szállítható egy személynek fekhelyül szolgáló kaliba (kolyiba). 4. Sajtház, kisház, bódé a határban. a) Egyosztatú, tüzelős forma. b) Kétosztatú, tűzhellyel és sajttároló helységgel épült forma. 5. Pásztorház (tanyán, faluszélen). Az egyes építménytípusok vázlatos jellemzése előtt meg kell emlékeznünk a természetes enyhelyekről, a külterjes pásztorélet épületnélküliségéről is. Meddőnyájak, kint háló gulyák, ménesek részére a „legelőerdő" szálláshelyül használt patak völgyei, lápái, hagyásfái nyújtottak védelmet szél és enyhébb csapadék esetén. Maguk a pásztorok is szabad ég alatt, bundába, szűrbe burkolódzva töltötték az éjszakát, kunyhóra nem volt szükségük.

5 Cserhátsurányban (Nógrád m.) a 19. század első felében a jobbágyparasztok lovai „. . . tavasztól őszig künnháló ménesben legeltek. A hálás helye a településtől 4-5 km-re fekvő Mélyárok [határrész] volt. A lovak együtt-tartására 5. Saját gyűjtésem több borsodi (Sajóvárkony, Domaháza), hevesi (Váraszó, Bükkszenterzsébet), gömöri faluban (Baraca, Rimaszécs, Szilice, Körös, Berzéte).