Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Paládi-Kovács Attila: A középhegységi állattartás építményei a Kárpátmedence északkeleti térségében

A KÖZÉPHEGYSÉGI ÁLLATTARTÁS ÉPÍTMÉNYEI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI TÉRSÉGÉBEN PALÁDI-KOVÁCS ATTILA A Kárpát-medence állattartással kapcsolatos építményeiről az elmúlt száz esztendő folyamán számtalan néprajzi publikáció született, de ezek közül csupán egyetlen igazán jelentős regionális és egyben tematikus monográfia emelhető ki. Györffy István 1927-ben publikálta Das Bauwesen der Hirten im Ungarischen Tiefland c. kötetét, amelyben máig tartó érvénnyel rendszerezte egy több mint 100 000 km

2 kiterjedésű régió állattartó építményeit.

1 Hasonló mélységű rendszerezés és összegzés sem Erdély, sem az Északi-Felföld - beleértve a mai Szlovákia és Kárpátalja területét - pásztorépítményeiről nem készült eddig. Erdély és az Északi-Kárpátok állattartással kapcsolatos építő hagyománya közelebb áll egymáshoz, mint az Alföldhöz. Mégsem lenne haszontalan külön-külön monográfiában bemutatni e két történelmi nagytáj tradicionális pásztorépítményeit. (Itt jegyzem meg, hogy stiláris okokból, s az egyszerűség kedvéért helyenként pásztorépítményekről szólok akkor is, amikor az állattartás építményeinek összességét kívánom megnevezni. Területileg az Északi-középhegység pásztorépítményeire összpontosítok, s nem vállalkozom a közeli szlovák és ukrán tájak bevonására.) A Felföld pásztorépítményeinek leírása az eddigi publikációkban különféle rendszerező elvek szerint történt. Minthogy túlsúlyban vannak a népi juhtartást és sertéstartást ismertető dolgozatok, ezek építményeiről lényegesen több információ halmozódott fel, mint a ló- és marhatartás épületeiről. Itt az ideje, hogy a Felföld állattartó építményeit egységes tipológiai elvek alapján rendszerbe foglaljuk. Morfológiai alapon készülő osztályzás, amire most elsősorban szükség van, nem lehet tekintettel sem az üzemtípusokra, sem az állattenyésztés ágazataira, sem a történeti fejlődésmenet fázisaira. Mindezek a szempontok csak másodlagosan jelenhetnek meg a morfológiai típusok leírását követő, azt kiegészítő jellemzésben. Földes László szoros összefüggést talált a juhtartás történeti - ökológiai típusai és azok építményei között a Kárpát-medencében. Rövid, de nagy anyagismeretről tanúskodó cikkben vázolta a négy alaptípus - tudniillik a havasi juhászat, a kosarazó juhászat, az alföldi rackatartás és a merinótar1. GYÖRFFY István 1927. Ez a munka később magyarul is megjelent a Magyar falu - magyar ház c. kötetben. GYÖRFFY István 1943. 161-221.