Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Cseri Miklós: A kisnemesi építészet sajátosságai a Kárpát-medence északkeleti régiójában

korabeli források ebben az időszakban még sehol se tartották fontosnak a parasztházaknál a kerítést megemlíteni.

89 Már a 17. század közepétől vannak elszórt adataim a nemesházaknál ún. „feir házakra", mely megoldott füstelvezetést feltételez, de egyáltalán az egész füstelvezetés problematikájában nincsenek egyértelműen olyan adataim, amelyek alapján valamelyik megoldást is nemesi sajátosságnak nevezhetném.

90 Számos forrás tesz említést nemesházakban kőkemencéről, „kálhás ház"-ról, máshol kandallóról és egyéb tüzelőberendezésekről, de ezek között sem találtam elegendő igazolást arra, hogy egy-egy jelenség csak a kisnemesi-kuriális építészethez egyértelműen köthető lett volna.

91 Szinte megfoghatatlannak érzem - legalábbis egyelőre - különbségtételt a homlokzati díszítettségben, a vakolatrátétes feliratok kialakulásában. A leírások, jellegükből adódóan Észak-Magyarországon a legritkábban foglalkoznak a lakóház külső megjelenésével, főleg nem a parasztok esetében. A jelenleg is álló és kisnemesi eredetű épületállomány külső díszítettsége egyáltalán nem biztos, hogy egykorú magával az épülettel. Magam számtalanszor tapasztaltam, hogy egyes divathullámok terjedésével párhuzamosan, a 19. század második felétől többször is kicserélődött egy-egy épület külső ornamentikája, egyszerűen átvakolták, átmeszelték az épületet egy-egy nagyobb felújítás alkalmával.

92 A kisnemesi építészet sajátosságának érzem azt is, hogy meghatározott gazdasági és társadalmi okok következtében, bizonyos épületek csak a kiváltságos rétegeknél voltak jellemzőek. Legpregnánsabb példa erre a csűr, amely - s ebben Selmeczi Kovács Attila több tanulmánya is megerősít - a gömöri és a Sajó-völgyi kisnemesi falvakban jóval a századfordulón túl is csak a kisnemesek tulajdonában voltak.

93 Szuhavölgyi jobbágy-paraszti származású adatközlőim véleménye szerint a faluban akkor vették a gazdát „emberszámba", ha már csűr állott az udvara végében. így érthető, hogy a csűr eredeti funkciója a mezőgazdaság-iparosodással már régen tovatűnt, de a parasztok még a második világháború körüli időkben is óriási méretű csűröket építettek, noha új funkciója jóval kisebb épületeket igényelt volna.

94 Hasonló, speciálisan a kisnemeseknél gyakori építmény lehetett pl. Dél-Gömörben a méhes és parádés kocsiszín is.

95 Sajnos ezekben a kérdésekben általános érvényű következtetésekre csak az egyes kisnemesi régiók, települések átfogó történeti és néprajzi vizsgálatának eredményei után nyílik majd lehetőségünk. 89. ZÓLYOMI József 1974. 11.: BAKÓ Ferenc 1969. 500. és 580.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 118-119. 90. H. TAKÁCS Marianna 1970. 189-190.; BAKÓ Ferenc 1974. 255-256.; ZÓLYOMI József 1974. 30.; PÁLL István 1987. 45^.; KISS Lajos 1961. 599-601. és 603.; BARABÁS JenőGILYÉN Nándor 1987. 91. H. TAKÁCS Marianna 1970.190.; DÁM László 1982. 81-82.; ZÓLYOMI József 1974.29-31.; BAKÓ Ferenc 1974. 227. és 247.; BALASSA M. Iván 1981. 153-182.; BARABÁS JenőGILYÉN Nándor 1987. 86-104. 92. DÁM László 1987. 91-97.; Nyíresi TICHY Kálmán 1939. 685-689.; KALAS Imre 1965. 259-284.; GRÓH István 1907.; BARABÁS Jenő -GILYÉN Nándor 1987. 152-155.; BALASSA M. Iván 1981. 190. 93. SELMECZI KOVÁCS Attila 1976. 9. 94. CSERI Miklós 1987. 120-123. 95. CSERI Miklós 1987. 119-120. és 128. Lásd még a méhesekhez: KOTICS József 1988. 126-133.