Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Cseri Miklós: A kisnemesi építészet sajátosságai a Kárpát-medence északkeleti régiójában

a nád a parasztoknál volt általános tetőfedő anyag, a nemesek viszont inkább zsúppal fedték házaikat. A kimutatások még jó néhány helyen hasonló eredményeket jeleznek.

58 Úgy érzem, hogy-a természetföldrajzi adottságok mellett - minden bizonnyal fontos társadalmi-vagyoni és mindenekelőtt tudati tényezők hatására alakulhatott ki az említett jelenség. Nyílászárók A nyílászárók közül az ajtóra vonatkozóan sajnos csak nagyon kevés konkrét adattal rendelkezünk, melyek alapján nagyon nehéz a kisnemesi vagy a paraszti építészet sajátos jegyét elkülöníteni. Talán a méret, a megmunkálás és az alapanyag minőségében fogható meg a különbség. Az egész magyar nyelvterületen, így Észak-Magyarországon is a 19. század második felétől kezdett elterjedni a kétszárnyú ajtó, főként a kisnemesi és a módos paraszti lakóházakon.

59 Gömörben magam is tapasztaltam, hogy az ácsszerkesztésű ajtókat az asztalosmunka váltotta fel, s ezzel egyidejűleg a dupla és kétszárnyú, borított ácstokkal és béléssel ellátott bejárati ajtók a századfordulón lettek általánosak, akkor is kezdetben csak a kisnemesi utódok és a módos parasztok lakóházain.

60 A míves megmunkálás, a dupla, kétszárnyú kiképzés a Szabolcs megyei forrásokban is elsősorban a nemesi építőgyakorlatból tűnik elő a 19. század közepe táján.

61 Az ajtóhoz képest az ablak mérete, díszítettsége, üvegezettsége, sőt száma alapján is sokkal jobban felhasználható egyfajta különbségtételre. Az a tapasztalatunk, hogy az ablak könnyen válhatott - márcsak preferált utcai homlokzati elhelyezkedése miatt is - társadalmi státusszimbólummá. 1743ban Abasáron két kisnemesi kúrián már „ólomkarikás kis üvegablakokat" írtak le.

62 Az ablaküveg azonban a 18. század folyamán nem nagyon lehetett általános még a kisnemesek között sem, hiszen a 18. század végén Szirmay Antal, Zemplén megyei földbirtokos és országgyűlési képviselő imigyen korholta rendtársai lakházait: „A nemesek lakóházai a falvakban nagyon hitványak . . . üvegablakok a falvakban egyáltalán nincsenek, városokban is legritkábban, hanem állati hólyaggal látták el azokat."

63 A Nyírségben az ablakkarika, ablakszem kifejezések Nyárády Mihály szerint egyenesen a nemesházak ácskeretes ablakának kicsiny, sokszögletű, csillogó üvegére utalnak.

64 Nógrádban a 19. század elején csak kisnemesi használatban előforduló zsalugáteres, üveges ablakokról tudunk.

65 Szabolcsban 18 helyiségben írtak le ablakokat a 19. század elején, s ezek közül az összes üveges, zsalugáteres ablak a kiváltságos rétegek lakóházain szerepelt.

66 Istvánffy Gyula szerint Észak-Magyarországon csak az 1893-as kolerajárvány után rendelték el a nyitható ablakok építését a parasztoknál, holott 58. PÁLL István 1987. 37-39. táblázat is 59. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 113-114. 60. DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 40. 61. PÁLL István 1987. 19. 62. BAKÓ Ferenc 1978. 109. 63. Idézi BADÁL Ede 1987. 17. 64. NYÁRÁDY Mihály 1938. 58. 65. ZÓLYOMI József 1974. 28. és 68. 66. PÁLL István 1987. 20.