Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Cseri Miklós: A kisnemesi építészet sajátosságai a Kárpát-medence északkeleti régiójában

a nemesi-polgári építkezésben ez már évszázadokkal korábban megvolt.

67 Magam is egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az ablak megnagyobbítása, díszítése egyfajta társadalmi konvenció és földesúri rendeletek tiltó hatálya alá esett. Bakó Ferenc kifejező makiári példája éppen azt példázza, hogy az ablak nagysága társadalmi státus jelképe volt: a 19. század második felében ugyanis egy szegényebb család a helyi bíró lebontott házából megvásárolta a kő ablakkeretet, de azt beépítés előtt megkisebbítette, mert nem tartotta szegénységéhez illendőnek.

68 A legtekintélyesebb nemesi udvarházak, kastélyok nagyszámú, sokszor kőkeretes ablakokkal rendelkező épületek voltak már a 18. század közepétől kezdve. A kúriák, kisnemesi lakóházak, főleg az oldalszoba megjelenésével, többek között szintén az ablakok számának növelésével, díszítettségével hangsúlyozták lakhelyük külső megjelenését. Ugyanakkor a paraszti építészet a 19. század közepén még ott tart, hogy mindenhol általánossá válik a két ablak, s díszítettségében is messze volt a nemesekétől.

69 A kisnemesi-kurialista építészet fejlettebb szintje véleményem szerint kézenfekvőnek tűnik. Alaprajz Észak-Magyarországon a kétsoros alaprajzú épületek szinte kivétel nélkül nemesi kúriákon, parókiákon, plébániaházakon jelentek meg először. Az L alaprajzú nemesi épületek is gyakoriak voltak, itt főként a mezővárosi építészet hatásával kell számolnunk.

70 A17. század végéről Zemplénből, Abaújból, Tornából, s ettől keletebbre Szabolcsból és Szatmárból mintegy tucatnyi nemesházról szóló leírásunk van. Ezek közül 1-1 egymenetű, illetve L alaprajzú épület, míg a többi két helyiségsoros, 3-4 szobával, oldalkamrákkal rendelkező épület.

71 A későbbiek során, szinte a 19. század végéig folyamatosan jelen volt a kuriális építészetben a kétsoros elrendezés. Szabolcsban kétmenetű épületet a kisnemesek mellett csak német településekről írtak le: a 19. század első felében görbe vagy L formára, L módjára épült házak elnevezéssel szerepelnek a forrásokban.

72 Hevesben és Nógrádban a 18. század második és a 19. század első fele közötti időszakban épült kúriák 72%-a két vagy több szobasoros alaprajzi elrendeződést mutat, míg az L forma részesedése 20%.

73 Gömörben, saját tapasztalataim szerint az L alaprajz, illetve a kétsorosság irányába történő fejlődés a kisnemesek nagy tömegeinél csak a 19. század második felében jött el. Megjelent az oldalszoba, s nagy ritkán a négyzetes alakot formázó két helyiségsoros lakóház is. Noha a legmódosabb nemesi udvarházakon a korábbi időszakban is élt ez a fajta elrendezés, 67. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 3. 68. BAKÓ Ferenc 1978. 107. 69. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 116-117. 70. BALASSA M. Iván 1981. 77.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987.130., lásd ehhez még: KECSKÉS Péteré, n. 8-9. 71. H. TAKÁCS Marianna 1970. 170., 184., 185., 186., 189., 195,, 209., 220., 236., 237., 242., 245. 72. PÁLL István 1987. 39-40.; DÁM László 1982. 76-77. 73. BADÁL Ede 1987. 177-178.