Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon

30. kép. Mádi lakóház alaprajza (Rákóczi u. 287.) A mádi iparos háza helyi kőből agyag kötőanyaggal készült a 19. század elején (Rákóczi u. 287.). Az épületet az egy szobasorosnál szélesebbre mé­retezték, így alakulhatott ki a kétmenetelü, bolt + raktár(szoba), konyha + pitvar és kamra + szoba osztás, amit a műhely zárt le (30. kép). A szabály­talan táblatelek sarkában kisméretű boltozott borospincét építettek. 77 A tállyai paplak a 18. század végén készült (1870 után asztalosmester használta). Alaprajzának központjában a szabadkéményes, középkemencés konyha állt, amit egyik oldalról a kisszoba + kamra + kisszoba, az udvari oldalról a nagyszoba + pitvar(előtér) + nagyszoba helyiségek határoltak. A nagyszobákat belülfűtős, táblás cserépkályhák fűtötték. Az igényes építé­szeti alakításra utalnak a konyhaburkolat vöröskőlapjai, a kőkeretes nyílászá­rók és a fazsindelyes fedés maradványai (31. kép). 78 Az 1795-ben épült mádi extraneus szőlőbirtokos kúriája két szobasoros, udvari oldalán mellvédes, íves tornácos kiképzéssel (Táncsics u. 43.). Alap­rajzi osztása az utcai oldalon háromszobás, az udvari traktusban: kisszoba + konyha + előtér + konyha + kamra. Az egész épület alatt dongaboltoza­tos présház van, aminek bejárata az utcai oldalról nyílik. A présház sarkába üstházas nyílt tüzelőt építettek, aminek füstjét falijárat vezette a régi konyhá­ba. A présházból nyíló bortároló lyukpincét és a konyhába vivő belső feljáratot elfalazták. Az eredeti hengeres formájú, kívülfűtős cserépkályhákból egy megmaradt (32. kép). 79 31. kép. Tállyai lakóház alaprajza (Hon­véd u. 1.) 77. FAN 408. 78. FAN 1976. 79. KALMÁR János 1968. 86. FAN 1202.

Next

/
Thumbnails
Contents