Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Habovstiak, Alojz: Régészeti adatok a középkori népi építészet tanulmányozásához Szlovákiából

14. ábra. A Nemessány (Nemesany) melletti 15. ábra. Egy kúria alaprajza - Petőszinnye egykori Zsaluzsány (Zaluzany) (Svinica) falu feltárt objektumai: 1. templom, 2. az udvarház, 3-5. gazdasági építmények, 6. kápolna csak a 13. századi lakótornyot tárták fel. Ilyen lakótorony a középkorban több is létezett, s néhány - bár megváltozott formában - napjainkig fennmaradt (Nyitrazsámbokret - Zambokreky nad Nitrou.) A harmadik, igen gyakori vidéki udvarháztípus, melyeket a 13-15. században építettek, az az egy- vagy kétszintes faépület, melynek téglalapformájú alaprajza volt (Petőszinye - Svinica, 15. ábra). Az ilyen típusú épület jó példáját nyújtja az a legutóbbi időkig fennmaradt nemesi kúria, melyet az egykori Párizsházáról (Parízovce, 16. ábra) ismerünk. Ezt a 13. század végétől a 14. század elejéig építették, majd a 15. században újjáépítették. Az ilyen vidéki kúriák különböznek a falusi házaktól, kiemelkedő elhelyezésükkel éppen úgy, mint építőanyagukkal. De olyan kúriák is léteztek, melyek csak alig tértek el a parasztházaktól. A későbbi időszakban, a 15. századtól a vidéki udvarházak már kastélyként jelennek meg, melyek gyakran a régi földvárak helyén, de legalább enynyire jellemzően új helyeken, a falvakon kívül magasodtak. Néhány közülük a napjainkat is megért kastélyok eredeti magjaként maradt fönn. Közülük többet régészetileg is kutattak (Holies - Holíc, Nagybicse - Bytca, èimonovany). Egy ma már nem álló 15-16. században épült kastély erődítményének maradványait régészetileg is föltárták Kismácsédon (Malá Maca). A Szlovákia területén eddig felkutatott udvarházak formailag hasonlítanak a szomszédos országokból, mindenekelőtt Morva-, Cseh- és Magyarországról, valamint az Ausztriából megismertekhez.