Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Dragun, Ivan Vasziljevics: A Kárpátalján élő magyarok népi építészetének sajátosságai

nak kialakulását eredményezte: első szoba + konyha + hátsó szoba f kanna. A 19. szazad végén - a 20. század elején ezt a változatot széles körben alkalmaztak Nagyszőlős, Beregszász és Huszt körzetének falvaiban. De ez nemcsak a magyaroknál terjedt el, hanem a környék ukrán és román lakossága körében is. A kárpátaljai magvarok népi építészete az évszázadok folyamán a Kárpát-medence ukrán, szlovák és lengyel lakossága építési kultúrájával kölcsönhatásban fejlődött és tókélesedett Hasonló volt a telek és a lakóház elrendezése Északkeléi Magyarországon, Kelet-Szlovákiában és Észak-Romániában. A kárpátaljai magyar paraszti lakóház jellemzésekor ki kell térni a lakóhelyiségek berendezésére is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a 19. századi - 20. század eleji magyar lakóházbelső meglehetősen egyszerű, ugyanakkor megvannak a sajátosságai így például, a két- vagy haromhelyiséges ház lakószobájában a bejáratnál helyezkedett el a nyílásával a homlokzati fai felé forduló kemence, az elülső homlokzati falnál a karosláda, a homlokzati és hátsó falnál álltak az ágyak, középen az asztal és székek, a sarokban, a kemencével szemben helyezték el minden esetben a konyhaszekrényt és a komódot a ruhák számára. A hideg pitvar felett volt a szabad kémény, itt tároltak néhány munkaeszközt, terményeket, egyebet. A magyarok lakóháza az ugyanitt élő ukrán lakosság Északkelet-Magyarországon lakó magyarok, a környéken és annak szomszédságában éló szlovákok és románok lakóházával párhuzamosan fejlődött. A városi kultúra falura gyakorolt hatásának erősödésével összhangban, ami különösen a 20. század elején figyelhető meg, bizonyos mértékben megváltozik a paraszti ház egyes részeinek mindennapi használata. Erősödik a tendencia, melynek megfelelően a háromhelyiséges lakóház többhelyiségesse fejlődik, megnő a lakóalapterulet és megváltozik a belső berendezés. Kárpataijának az egységes soknemzetiségű állam keretében Szovjet Ukrajnával történő egyesítése után kialakult új társadalmi-gazdasági feltételek megteremtették az előfeltételeket azon óriási kulturális-köznapi változások számára, amelyek a terület falusi lakossága életének és hétköznapjának minden területét érintette A nagy átalakulások a szövetkezeti falu eletének minden szférájára kiterjedtek, ezen belül a korszerű falusi népi építészetre is. Az új házak elrendezése nagymértékben eltért a hagyományos háromhelyiségestől. Fejlődésének iránya helyiségek számának növelése a maximális kényelem megteremtése céljából, jellemző a lakóterület bővülése, annak racionális kihasználása, a fűtés hatékony fajtája, a belső elrendezés gazdagsága és kényelme, valamint a ház esztétikus külső kivitelezése. A kárpátaljai magyarok mai lakóházában számos sajátos fajtát és formát figyelhetünk meg, amelyek bizonyos mértékben a múltbeli lakóházat jellemezték A magyar falu korszerű lakóházának tanulmányozásakor elsősorban a hagyományos és korszerű elemek összekapcsolása hívja fel magára a figyelmet. Természetesen az utóbbit az ipar viharos fejlődése, a városi építészet legjobb mintáinak intenzív hatása, és főleg - a falusi lakosság jólétének és kulturális színvonalának sosem látott emelkedése eredményezte. Jelentős változásokat váltottak ki a mai lakásépítésben az építészeti típustervek. Ami az építőanyagokat illeti, itt is jelentős változások zajlottak le. Napja-