Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Sopoliga, Miroslav: A parasztház jellegzetes vonásai a Kárpátok ukránlakta területein

szobában való tartásának a szokása a lengyeleknél és szlovákoknál is elterjedt volt. Néhány lengyel vidéken az állatokat egész évben a szobában tartották.

36 A. Fescher szerint ezt a szokást a német hatás maradványának kell tekinteni, mert a szlávok állataikat már régtől fogva egész éven át a külön e célra épült karámokban, akolokban tartották.

37 A bojkoknál igen elterjedt a burgonyának a szobában - az ágy alatt - való tárolása. Néhány településen a burgonyát közvetlenül az ágy alatt kiásott gödörben, veremben tartották. A verem tetejét bükkfa deszkával fedték. A burgonyavermet itt rupynak vagy egyszerűen gödörnek nevezték.

38 A lakóhelyiség - a szoba - berendezését és funkcióját tekintve, lényegében az egész általunk vizsgált régióban azonos volt. Egyébként ez a szobaberendezési elv egész Ukrajnára is jellemző,

39 kisebb tájanként csak elenyésző eltérések figyelhetők meg. A tüzelőberendezésnek, az asztalnak, illetve a kultikus saroknak a szobán belüli átlós elhelyezése, illetve ezek elhelyezésének az elve a népi építészet alapstruktúrájának egyik lényeges eleme a többi európai országban is (pl. Észak-Európában, Ausztriában, Svájcban, a cseh országrészekben, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában). A legjellegzetesebb formában ez azonban a kelet-európai területen nyilvánul meg.

40 A lakóházban igen fontos szerepe, funkciója volt és van a pitvarnak és a kamrának. Az előtér - a pitvar - amellett, hogy a lakókat a zord éghajlati viszonyok viszontagságaival szemben védte, fontos kommunikációs funkciót is kapott. Egyrészt a pitvaron keresztül lehetett a többi helyiséget megközelíteni, másrészt a gazdasági udvarba való jutást is az előtéren át oldották meg. Ez eredetileg nagyon szűk, 2-3 méteres, ablaktalan és fűtetlen tér volt. Az említett funkciókon kívül még raktározási és gazdasági célokat (pl. a különböző munkák elvégzésére alkalmas) is szolgált. A kamrát elsősorban az élelmiszerek és a takarmányfélék tárolására használták. Rendszerint a kamrában helyezték el a ruhásládát és más felszereléseket is. A tanulmány jellege és főleg korlátozott terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a népi építészet más lényeges elemeivel (kultikus építmények, egyes gazdasági épületfajták, egyes épületek, objektumok szerkezeti és formai sajátosságai stb.) részletesebben foglalkozzunk, azokat sokoldalúan elemezzük, márpedig ezeknek a kérdéseknek a taglalása szemléletesebbé tehetné a Kárpátokban élő ukránok tradicionális kultúrája közös és eltérő vonásait, főleg a szomszédos népek (nemzetek) és etnikai csoportok vonatkozásában. A kárpátukránok népi építészetének e rövid elemzéséből is azonban már bizonyos következtetések így is levonhatóak. 36. KEPA, E.: Urzadzenie wnetrza mieszkalnego na Lemkowszczyznie w XIX

i XX wieku. MMBL w Sanoku, 1971. 13, 23. 37. FISCHER, A.: Lud Polski. Kraków-Warszawa-Lwów, 1926. 206. 38. SICYNSYJ, V. id. munka 63. 39. FROLEC. V. Lidová architektúra na Moravé a ve Slezsku. Brno, 1974. 165.; BLOMKVIST, Ja. : Obscije certy v krestjanskom zilisce russkich i ukrajincev. Sovietskaja etnografija 1954. 4. sz. 30. 40. Vö. SOPOLIGA, M.: Narodne zytlo. . ., id. munka, 236-256.