Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Sopoliga, Miroslav: A parasztház jellegzetes vonásai a Kárpátok ukránlakta területein

ra - az előtér, a pitvar felé fordították, ami azt jelenti, hogy a kemence fűtését is a pitvar felől oldották meg. Ezen a vidéken többek között ezért is terjedt el gyorsabban a lakószobák igényesebb bútorral való berendezése. Nagy előrelépést jelentett a hagyományos tüzelőberendezések felváltása a takaréktűzhelyekkel, ezek főleg a harmincas években terjedtek el. A falusi házakban eddig az időig az ételek kemencében vagy nyitott tűzhelyen készültek. Az eml ített időben - elvétve ugyan - de már a kőből, téglából emelt kémények is megjelentek. A kemence helye a szobaajtó mellett lévő valamelyik sarokban volt, rendszerint a szoba hátsó hosszú homlokzati fala mellett. Itt alakították ki a „ház" konyhai, illetve női munkarészlegét. A kemencepadkára emelt polcra kerültek fel a konyhai edények és más konyhai eszközök. Sok helyen a kemencepadka előtti részen (prípecok), deszkából vagy mogyoróvesszőből elkerített ketrecet találunk, amelyben csirkéket, kislibákat stb. helyeztek el, ez volt a kurnyk, cárok. Egész területen széles körben szokásban volt a kemencén való alvás. Ennek a célnak a szélestetejű kemencék kiválóan meg is feleltek, megfelelő kényelmet nyújtottak. A lemkeknél annyira közismert és elterjedt a kemence hálóhelyként használata, hogy ezt a szomszédos etnikai területeken „orosz szokásnak" tartották.

33 A kemencével átlós sarokban állt az asztal, illetve ez volt a „szekrény" kijelölt helye is. Ezt a szlávok által ősidők óta kultikus helyként tisztelt sarkot

34 a ház legtisztább és legreprezentatívabb sarkának tekintették és tartották. A sarok mindkét falára agyagtálakat, festett tányérokat és csuprokat, szilkéket, vallási jeleneteket ábrázoló színes nyomatokat akasztottak, mitöbb, a nyugat-lemk falvakban a szlovák etnikum hatására ebben a sarokban állították fel a szentek szobraiból az ún. „kisoltárt" (oltárik). Ezeknek a tárgyaknak a lakóházban nemcsak díszítő szerepe, hanem vallási funkciója is volt. Az asztal mögötti sarokban futott össze a homlokfal mindkét oldala mentén elhelyezkedő széles pad. A padok leginkább fából készültek és újabban agyagtéglából rakott talpakon álltak. A padokat eredetileg a gerendavázhoz (oszlopokhoz) rögzítették. Ez a rögzítésforma szinte az egész Kárpátok vidékére jellemző.

35 A kemencével szemben, a másik sarokban helyezték el a széles primitív fekhelyet (postil - ágy). A kisgyermekes házakban az ágy felett függött a bölcső [kolyska, hojdacka, rozhahacka). A bölcsőkkel kapcsolatban megjegyeznénk, hogy ebben a régióban minden olyan típusuk megtalálható, mint amilyenekről a szlávokkal kapcsolatos eddigi irodalom egyáltalán említést tesz. Az ajtó melletti sarok - különösen télen - gyakran még a század elején is a háziállatok (kisborjak, juhok, gidák stb.) számára fenntartott hely volt. Nagy hideg idején néha a tehenet is ebbe a szobasarokba kötötték be. Ez a jelenség csaknem az egész általunk vizsgált területen, de a háziállatok lakó33. Vö. FRYS - PIETRASZKOWA, E.: Urzadzenie i zbodnictwo wnetrza. In.: Nad rzeka Ropa. Krakow, 1965. 59. 34. BEDNÁRIK, R.: Duchovná kultúra slovenského l'udu. In: Slovenská vlastiveda. II., 1943. 59. 35. SICYNSKYJ, V. id. munka 77.; VALENTOVÁ, V.: Prvé vysledky vyskumu lüdového nábytku na Spisi. In: Ludové staviteístvo v karpatskej oblasti. Bratislava, 1974. 218.