Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Sopoliga, Miroslav: A parasztház jellegzetes vonásai a Kárpátok ukránlakta területein

meg: kisebb méretű tyúkóllal kombinált ólak, téglából, kőből épített pincék, sőt nem egy helyen kutat is ástak már. A kutat általában a ház sarkánál, a sövénnyel vagy kőkerítéssel bekerített előkert szélén készítették. A ház és az ólak előtti tágas teret palakővel rakták ki. A lemkek által lakott terület északi részén, az ún. északi lemkeknél, ahol általában rendkívül zord éghajlati viszonyok uralkodtak, a ház lakó-, illetve gazdasági (az ún. p/e/V/'nakat, zasypyket, bryiakaX) részeit összekötő, a gerendaváz és a tetőcsepegtető rész közötti járdát gyakran deszkafallal lezárták, s ezáltal egy keskeny zárt folyosót - az ún. prychataX (mellékházikó) alakítottak ki.

23 A Lemkovstina, vagyis a lemkek által lakott terület nyugati részént (Ólubló-i járás - Stará Lúbovha, Poprád és lg ló - Spisska Nová Ves). azaz a Ropa völgytől nyugatra (Novy Sacz járás) eső vidék északi oldalához hasonlóan az ott levő tűlevelű erdőkben bőven rendelkezésre álló jóminőségű építőanyag a parasztok többsége számára is lehetővé tette, hogy a ház gazdasági épületeit a ház lakóhelyiségeitől külön építse. Ez egyben a tűzveszély ellen való védekezés lehetőségét is megteremtette. Ami viszont magát az udvar beépítését illeti, megállapítható, hogy a régiónak ebben a részében az udvarbeépítés jellege távolról sem olyan egységes, mint amilyennel a térség keleti és központi részeiben találkozhatunk. Éppen ezért nem ritka az olyan esetek száma sem, amikor ugyanabban a faluban az elvétve előkerülő egysoros beépítésű udvarok mellett kétsoros, párhuzamos, háromoldalas, sőt az udvarbeépítés más formáival is találkozunk. Túlsúlyban azonban a kétsoros beépítésű, homlokukkal utcára néző lakóházas udvarok vannak, amelyeknél a gazdasági épületek már külön épültek, legtöbbször az ól (stana) + bojisko:ól + bojisko + csűr; bojisko + juhakol (ovcarna); bojisko + sopa (pidsopa, szín), + ól kombinációban. A gazdasági épülettömb legtöbbször a lakóházra derékszögben épült. Szepesjakabfalva (Jakubany) faluban (Ólubló-i járás) nagyon gyakori volt az is, hogy egy udvar egyszerre két gazdához tartozott. Ilyenkor a telek elejére épült az utca felé homlokzatával forduló ikerház, hátul, vagyis a lakóház mögött épültek a gazdasági épületek, pl. két ól + két bojisko, két juhakol, cárky (juhólak). A legtökéletesebb udvarformával Osztornya (Osturha) faluban, illetve néhány szlovákiai és a lengyel határ mentén fekvő faluban találkoztunk. (Kisfrankvágása - Malá Frankóvá, Tavas - Jeresko, Zár-Ziar, Czarna Voda, Biala Voda, Szlachtová, Javorky), itt nem ritka a négyoldalú, azaz kerített udvar sem.

24 Érdekes, hogy ezt az udvarbeépítési formát a lengyelek „orosz", vagyis ebben az esetben ukrán formának tekintették.

25 Az osztornyai lakó- és gazdasági épületek egymástól kisebb-nagyobb távolságra az udvar mind a négy oldalára épültek és sokban emlékeztetnek a huculok hrazda\ra (udvaraira). A zárt udvarok természetesen más népeknél 23. SlClNSKYJ. V. id. munka 74. 24. REINFUSS. R.: Próba charakteristiky etnograficznej Rusi Szlachtowskiej na podstawie niektóroch elementów kultury matenalnej - Lud., t. XXXVII. Lublin-Kraków, 1947. 192.: SOPOLIGA, M.: Ludové staviteístvo Ukrajincov na vychodnom Slovensku. kandidátusi diszszertáció. FF UK v Bratislava, 1979. 45. 25. REINFUSS. R.: Lemkowie jako grupa etnograficzna. - Prace i materialy etnograficzne. t. VII. Lublin. 1948/49. 3.