Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Sopoliga, Miroslav: A parasztház jellegzetes vonásai a Kárpátok ukránlakta területein

a bojk és lemk települések lánctípusú települések voltak. Ez azt jelenti, hogy az egyes épületek csoportosítását a völgyekben, a folyók és a patakok mentén tömbszerű elhelyezéssel oldották meg. A lakosság számának állandó növekedése, a földterület fokozatos és folyamatos felaprózódása következtében a falvak beépülése egyre inkább sűrűsödik és zárt utcás települések alakulnak ki. A lakótelek-felosztásának ez a táblás rendszere éppen a nagy területek nagyarányú betelepítése, benépesítése időszakában keletkezett falvakra, településekre jellemző; ezt a megfigyelést a Csehszlovákia más területein végzett legújabb kutatások is alátámasztják.

19 Az általunk vizsgált régióra is jellemző rendszer lényege, hogy az egyes telkek-parcellák hosszan, a völgy mindkét oldalán húzódnak, s a tulajdonos a lakóházat a telek közepén - a folyó és az út mellett - építette fel és ide épültek a gazdaság szerves tartozékai, a különféle gazdasági építmények is. Ezek a falvak láncszerűen hosszan széthúzva, gyakran néhány kilométer hosszúságban épültek ki. Például ilyen rendszer alapján épült az egyik legnyugatibb lemk falu, Osztornya (Osturna), amelynek hossza több mint 9 kilométer volt. Hasonló a szomszédos szlovák Tavas (Jezersko), Kisfrankvágása (Malá Frankóvá) és Gibely (Zálesie) falu településszerkezete. Egy másik, bár az érintett területen nagyon ritkán előforduló településtípus az ún. központosított falu, amely a szántóföldnek a fentiektől eltérő, újszerű felosztásának köszönheti kialakulását; ebben az esetben a szántóföldek helyétől függetlenül kialakult falutípusról beszélünk. Ezzel a központosított falutípussal elsősorban a lemkek által lakott területen találkozunk. Ezek a falvak - s ez egyik jellemző vonásuk - több utcából vagy kis utcácskából állnak. Az említett településtípus elsősorban a szlovákiai és a lengyel sík területek jellemző falutípusa.

20 Ilyen központosított falvakkal korunkban néhány, a vizsgált régió középső és keleti részein létesült településen találkozunk. Ezek az ún. lejtős vagy központi falvak már egy későbbi történeti fejlődés produktumai. A lemkek által lakott terület (a Lemkovstina) jelentős részét a betelepítés valamiféle átmeneti típusa jellemzi. Ez olyan utcás település, ahol csak a telekkel szemben lévő földet osztották fel táblákra, a többi földet pedig a parlagváltás rendszerében használták. A helyi topográfiai eltéréseket még más, a község beépítésében ugyan észrevehető, ám jóval kisebb jelentőségű sajátosságok is befolyásolták.

21 A benépesítés ütemének és folyamatának megfelelően zajlott le a vizsgált régióban a foglalkozások jellegének és a termelési mód megváltozásának a folyamata és ezzel együtt, illetve ennek megfelelően alakultak a népi lakóház, az udvarbeépítés formái is, amelyek hosszú évszázadok óta nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak vagy más kultúrhatásoknak köszönhetően változtak, esetenként a bekövetkezett lényeges társadalmi-gazdasági hatások, változások következtében el is tűntek, meg is szűntek létezni. 19. LÁZNICKA, Z.: Typy venkovskych osidlení v Ceskoslovensku, - Práce brnënské základny CSAV. sv 28. ses. 3, 1956.: FROLEC, V.: Lidová architetktúra na Moravë a ve Siezsku. Brno. 1974. 145. 20. Vö. USÁK, J.: Stavitel'stvo a byvanie. In.: Zamagurie. Kosice. 1972. 123-153. 21. Részletesebben lásd HOSKO. Ju. H. es koll: Narodna architektúra. . ., id. munka 14-26.