Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Sopoliga, Miroslav: A parasztház jellegzetes vonásai a Kárpátok ukránlakta területein

A PARASZTHÁZ JELLEGZETES VONÁSAI A KÁRPÁTOK UKRÁNLAKTA TERÜLETEIN SOPOLIGA, MIROSLAV A Kárpátok ukránok által sűrűn lakott vidéke rendkívül érdekes néprajzi terület.* A térség faépítményei mindig is nagy figyelmet keltettek mind a szakemberek, mind pedig a népi kultúra iránt általában érdeklődők körében. Bár ez a megkülönböztetett figyelem már a múlt század közepétől jól nyomon követhető,

1 egyelőre mégsem dicsekedhetünk egyetlen olyan átfogó munkával, amely az érintett kérdéskört tágabb összefüggésekben, összehasonlító alapon dolgozta volna fel. A népi kultúra vizsgálata a Kárpátok ezen területén a múltban, de bizonyos mértékig még ma is számos nehézségbe ütközik, ez az eltérő politikai és ideológiai érdekek következményeinek tekinthető. Elegendő csak a történelmi események bonyolult fejlődését figyelembe venni, azt, hogy a rendkívül összetett fejlődés következtében a Kárpátok e régiójában már maguk az államhatárok is többször változtak. Az éppen adott államhatárok mindenkori indoklására irányuló törekvés, valamint a területen végrehajtandó integrációs és asszimilációs folyamat felgyorsításának a szándéka a múltban gyakran odavezetett, hogy a térségben élő lakosság népi kultúrájának egyes jelenségeit az anyaországtól, az ukrán nemzettől elszigetelve próbálták magyarázni. A célzatos törekvés néhány szakembert arra késztetett, hogy a kárpátukránok népi kultúrájának sajátos vonásait éppen az államalkotó nemzet kultúrájához való viszonya vonatkozásában figyelmen kívül hagyja, másrészt, hogy az ukrán nemzethez és a keleti szlávokhoz kötődő szoros kapcsolatuk közös vonásairól mélyen hallgassanak. Az ukránok nyugat-ukrán ága napjainkban is több állam (a Szovjetunió, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia) területén él. Az utóbbi időben azonban éppen a szocialista kölcsönösség elve alapján az említett államokban már találkozunk az érintett probléma objektív megközelítése és feldolgozása * A jegyzeteket a tanulmánynál nem egységesítettük. Ennek oka egyrészt a szerző szándékának tiszteletben tartása, másrészt a szerző számos olyan munkára hivatkozik, mely nem áll a szerkesztő rendelkezésére, így megoldhatatlan pl. az eredeti ukrán címek pontos magyar átírása, ezért a torzulások elkerülése miatt sem vállalkoztunk a jegyzetek egységesítésére - a szerkesztő megjegyzése. 1. Lásd SOPOLIGA, M.: Narodne zytlo ukrajinciv Schidnoji Slovaccyny. Bratislava - Presov, 1983. 12-20.