Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Sopoliga, Miroslav: A parasztház jellegzetes vonásai a Kárpátok ukránlakta területein

szándékát tüktoző munkákkal is.

2 Ma már elegendő tudományos adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megállapítsuk: a régióban élő lakosság népi kultúrája kétségtelenül a keleti szláv, pontosabban az ukrán alapokra épül. A tanulmány célja a Kárpátokban élő ukránok, a kárpátukránok népi építészetének közös és eltérő vonásait vázolni, s azok lényegére rávilágítani. A probléma rendkívül összetett szerteágazó voltára való tekintettel, figyelmünket elsősorban a népi lakó- és gazdasági építmények legkifejezőbb, legjellegzetesebb vonásaira kívánjuk összpontosítani, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a mai szakemberek figyelmét újra a térségre ráirányítsuk. A népi építészet problémáinak az említett szempontok alapján történő feldolgozására tett kísérletek a néprajzi irodalomból már ismertek.

3 Sajnos a legújabb kísérletek még mindig a meglehetősen korlátozott mennyiségű anyag felhasználása és az esetek többségénél a mai Ukrán Szocialista Köztársaság területén kívüli - elsősorban a Kárpátok lengyel és csehszlovák területeinek hiányos, kielégítőnek aligha mondható ismerete jellemzi. Örvendetes viszont, hogy az utóbbi időben a Kárpátok ukrán népessége néprajzi vizsgálatát is bevonták a „Kárpátok és Balkán Vidéke Népi Kultúrája Tanulmányozása Nemzetközi Bizottsága" komplex munkaprogramjába.

4 Csakis ilyen szoros nemzetközi együttműködés alapján lehet majd az egész térség néprajzi feltárása, vizsgálata területén pozitív eredményeket elkönyvelni. Az utóbbi időben a Kárpátok ukrán lakossága vizsgálatában is egyre inkább érvényre jut az interdiszciplináris kutatás, amely elsősorban a történettudomány, a néprajz és a többi társadalomtudományi ág szakembereinek együttműködésében nyilvánul meg. Az interdiszciplináris együttműködés eddigi eredményei a Kárpátoknak ebben a régiójában három körülhatárolható néprajzi terület megkülönböztetését teszik lehetővé: a huculok (hucolové Huculstina), a bojkok (bojkové - Bojkovstina) és a lemkek (lemkové - Lemkovstina) által lakott területet. A területek közötti határok azonban nincsenek pontosan meghatározva, sőt a határvonalak megvonásának kérdése a szakemberek között már hosszú ideje komoly vita tárgyát képezi. Véleményünk szerint e területek közötti határokat nem is lehet pontosan megállapítani, mivel ezek érintkezési pontjaiban különböző kultúrák elemei, azok kölcsönös ha2. GRACIJANSKAJA, N N.: Tipy krestjansko zilisca ukrajinskych Karpat XIX - nac. XX vv. In L'udové staviteístvo v karpatskej oblasti. Bratislava, 1974. 135-159.; HOSKO, Ju. H. Naselenha Ukrajinskych Karpat XV-XVIII. st. Kyjiv, 1976. : HOSKO, Ju. H : Narodnoje zodcestvo v ukrainskich Karpatach. In: Karpatskij sbornik. Moszkva. 1972. 39-46.; REINFUSS, R.: Narodnaja architektúra Lemkov. - In.: Karpatskij sbornik, Moszkva, 1972. 46-57.: SOPOLIGA. M.: Narodne zytlo ukrajinciv Schidnoji Slovaccyny. Bratislava - Presov, 1983 ; FROLEC. V.: Kulturní vztahy v lidovém stavitelství v Karpatech. In.: Slovensky národopis, XVI. évf. 2. sz. 3. HOSKO, Ju. H.: KlSCUK T P : FEDAKA. M. P : Narodna architektúra ukra/ins' kych Karpat XV-XX. st. Kyjiv, 1987.: Bo/kivscyna. Kyjiv, 1983.; Huculstyna. Kyjiv, 1987.; ezenkívül lásd még az 1 és 2. jegyzetben szereplő munkákat. 4. Carpatobalcanioa. Informatívny bulletin Medzinárodnej kornisie pre stúdium l'udovej kultury oblasti Kárpát a Baikanu XVI1—1 Bratislava, 1988.