Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Dám László: Építészeti régiók a Kárpát-medence északkeleti térségében

6. kép. Szögletes kemence a kony- 7. kép. Szögletes konyhai kemence. Tornyoshai szabadkémény alatt. pálca, Szabolcs megye, Dám L. felv. Nyírpilis, Szabolcs megye. Dám L. felv. a szögletes kemencék a szobai boglyakemence elbontása után terjedtek el a kémény alatt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a konyhabeli szögletes kemencék használata igen nagy múltra tekint vissza ezen a vidéken. Ezzel is magyarázható, hogy századunk középső évtizedeiben építésüknek egy újabb reneszánsza figyelhető meg akkor, amikor a hagyományos tüzelőberendezéseket és füsttelenítést megszüntetve, már zárt kéményhez kapcsolva állítják fel őket. A néprajzi módszerekkel elérhető konyhai kemencék egy része még egy korábbi, 18-19. századi házkultúra emlékét őrizték, míg mások egy legújabbkori fejlődés eredményeként jöttek létre. A Nyírség északi része és a szatmári, beregi Tiszahát közötti kapcsolatot jól érzékelteti a lakóház tüzelőberendezéseinek elterjedését ábrázoló térképünk, amely a századforduló körüli időszakra vonatkozik. A szobai kandalló előfordulása Szatmárban és Beregben jóval gyakoribb, mint az Észak-Nyírségben, ami feltehetően azzal magyarázható, hogy az alföldi házkultúra hatása az utóbbi térségben jelentősebb volt, mint a másikban. Figyelmet érdemlő, s a térség átmeneti jellegét, építészeti képének sokszínűségét bizonyítja a konyha kemence két formájának, a kerek és szögletes kemencének térbeli elterjedése. A kör alaprajzúak a szatmári, beregi Tiszahátra jellemzőek, a szögletesek a nyírségi, rétközi és bodrogközi falvakra (2. kép). Míg a Rétközben még igen erős az alföldi házkultúra hatása, a Tiszától északra ez csak századunk első harmadában válik dominálóvá. „A Bodrogközben és közvetlen környékén régente egészen erdélyi formájú tüzelő járta. Nevük (pontosabban a szikrafogó neve) kabola volt - írja Bátky Zsigmond.

29 Ébner Sándor leírása szerint a múlt század hatvanas-nyolcvanas éveiben Cigándon még minden lakóházban kabola állott. Az ungi Tiszaháton a szoba tüzelője a kabola, míg konyhájában a szabadkémény alatt hasáb alakú ke29. BÁTKY Zsigmond 1941. 155.