Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Ortodox, görög katolikus és zsidó művészeti emlékek - Kárpáti László

megjelenését szépen faragott kőkeretes szegmens íves ablakai, a főhomlokzat attikájának copf díszvázái és a változatosan profilált párkányzatok teszik mozgalmassá. Tornyát egyszerű sátortető fedi. Berendezése sohasem készültel teljesen. Szépen faragott - feltehetően ugyancsak a jankovics műhelyéből származó ikonosztázionjának csupán a két alsó sorba kerülő ikonjai, valamint a királyi, illetve a diakonusi ajtók festményei készültek el. Az egykor gazdagon felszerelt és fényűzően berendezett templom a XIX. század közepétől fokozatosan elnéptelenedett. Berendezési tárgyait kevés kivételtől eltekintve Budapestre, Miskolcra és Nyíregyházára szállították. Az 1960-as években Tokaj Tanácsának tulajdonába került és azóta kisebb megszakításokkal múzeumi célokat szolgál. Az egykori tokaji görög templom ma már kizárólag építészeti és városképi értékeivel járul hozzá Tokaj egykori fényének és a település felvirágoztatásában egykor nagy szerepet játszó kereskedők jelenlétének bizonyításához. Görög katolikus templomok: Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemléki állományának legkevésbé ismert hányadát teszik ki a görög katolikus templomnak. „...Czerkóba elmennek osztán az Oroszok..." írja Ember András a bevezetőben közölt költeményben. A cerkó szó a magyar népnyelvbe a szláv cerkov (templom jelentésű) szó útján került. Ez a szó az utóbbi évek néprajzi irodalmában egyre gyakrabban fordul elő, mely a kutatás perifériájára szorult magyarországi görög katolikusság kulturális múltja iránti érdeklődés megelevenedésének a jele. A kánoni látogatások jegyzőkönyvei szerint a XVIII. század végén alig akadt területünkön olyan település, melybe kisebb-nagyobb számban ne települtek volna meg ruszinok. Az Acta Cassae Parochorum szűkszavú, de tárgyilagos megjegyzései szerint a XVIII. század közepén már számos templom állott, melyek kevés kivételtől eltekintve fából épültek. A fatemplomokat hegyvidéken zsindellyel, míg a sík területeken nem ritkán szalmával vagy náddal fedtek. Az igénytelen megjelenésnek nem valami diszkrimináció volt az oka - mint a görögök vagy a zsidók esetében -, hanem a hallatlan szegénység és elmaradottság, melyek még hosszú ideig jellemezték a Beszkidek vidékéről délre húzódott ruszin telepeseket. A korábban ortodox vallású ruszinok az 1 646-os munkácsi unióval részben politikai nyomás, részben a szociális terhek alóli szabadulás reményében egyesültek a katolikus egyházzal. Az egyesülés ellenére a felemelkedés rendkívül lassú ütemben ment végbe, nem véletlen, hogy az utolsó - 1893-ban lebontott abaújszolnoki fatemplom is a görög katolikusoké volt, és hogy a hegyaljai településeken templomaik ma is a falvak vagy városok szélső, félreeső negyedeiben állnak. A gondok enyhítésére a kincstár segélyprogramot dolgozott ki, melynek egyik célja az volt, hogy kőtemplomok és parochiák építésével visszatartsák az ortodoxiába való visszatérés ittott meginduló folyamatát. A Kamara típusterveket dolgoztatott ki, melyek alaprajzi elrendezésükben a szegényebb ortodox templomok megoldásait követték. Ezek egyik