Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Műemléki templomok - Détshy Mihály

múlt századi famennyezet fedi a tekintélyes magasságú belsőt. Magas művészi színvonalról tanúskodnak a hajó oldalbejáratainak kőkeretei. A templomkertet övező XVI. század végi vagy már XVII. századi lőréses kőfal a várost ért török támadások emlékét idézi, közöttük az 1588. október 8-i rajtaütését, amely a magyar seregek győzelmével végződő, véres szikszói csatába torkollt. Sajószentpéteren - feltehetően a husziták pusztításai után - a XV. század második felében épült a tekintélyes méretű, egyhajós templom magas nyugati tornyával (59. kép). Lényegében teljes állagában maradt ránk, csak egykori szentélyboltozata pusztult el. A veszteségért a szépen faragott és festett fakarzatok és a változatos motívumokban bővelkedő, kazettás famennyezet kárpótolnak, amelyeket a XVIII. században a református gyülekezet készíttetett. Mezőkövesden is Mátyás király idejében és támogatásával, a békésebb idők beköszöntével épülhetett a gótikus plébániatemplom. Ennek csak a szentélye maradt fenn, falpillérekről magasba ívelő bordás keresztboltozataival és - mérműveiktől sajnos megfosztott-nagy csúcsíves ablakaival. Hajója helyén észak-déli tengelyű templom épült a XVIII. század végén, amelynek a régi szentély az oldalkápolnája lett. A gótikus torony alapjain vagy falcsonkjain emelkedik a többször magasított mai torony. Rudabányán, a középkorban ércbányászata révén felvirágzó mezővárosban a XV. században nagyméretű, háromhajós templom épült, hosszú, sokszögzáródású szentéllyel (67-70. kép). Ebből csak a hajó két boltszakasznyi nyugati része maradt ránk, déli oldalán nagy mérműves ablakkal és csúcsíves kis ajtóval, amelynek egykorú díszes kovácsolt vas ajtószárnyát a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. A belsőt az elpusztult boltozat helyett, amelynek csak bordaindításai maradtak meg az oldalfalakon, 1 758-ban festett, pompás kazettás famennyezet fedi. Gótikus plébániatemplomok sora épült a hegyaljai mezővárosokban is. Közülük szinte sértetlenül áll Bodrogkeresztúr katolikus temploma az ősi főutca fölötti dombháton. Támpilléres sokszögű szentélyével a lejtő felé fordul, így mindjárt szembeötlenek épségben megőrzött karcsú mérműves ablakai. A hajó déli oldalához épült előtérben nyílik finoman tagozott gótikus keretelésű bejárata, mely egykorú, az 1481 évszámot viselő kovácsolt vas ajtószárnnyal. Belépve, a XV.század végi tér eredeti szépségében tárul fel. A csúcsíves diadalíven belül a keskenyebb, alacsonyabb szentélyt egyszerűbb keresztboltozat, a tágas hajót az oldalfalakból ki ívelő bordázattal hálós jellegű későgótikus boltozat fedi. Ennek építési idejére utalhat a bejárat fölötti 1520 évszám. Hasonló korú és jellegű boltozatokat őriz a hejcei katolikus templom. Az egri püspökök egykori birtokán, a Hernád völgye fölötti hegyek lejtőjén a főpapi kegyúrhoz méltó méretekben és igényességgel épült. Sajnos csúcsíves ablakai, kapuzatai