Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Műemléki templomok - Détshy Mihály

nyomtalanul eltűntek, amikor a század végén külsejét átalakították, és nyugati vége elé klasszicizáló későbarokk kulisszahomlokzatot és tornyot építettek. Megmaradt azonban a templom körül, ha romosán is, a hazánkban egyedülálló bástyás erődfal. Bár középkorinak tűnik, alighanem erről írják a gyakori török portyák idején 1599ben : „az zegeny falu mynthogy ez sok felelemben houá menny nem tuttak kenzerittettek rea, hogj az templomot megh ereossitchek Annakokaer vgj megh ereossitettek Jo moggiaual mind keornoes keorniul jo magas palankal megh tapastottak Negj vagj eöth Bastia vagion rajta, Emelczeos kapwya, Immer mostan minden Marhayokat benne tartiak". Nem messze Hejcétől, ugyancsak a hegység lejtőin csaknem teljesen eredeti alakjában áll Korlát református temploma. Szentélyét XV. századi csillagboltozatfedi. E templomok építéséhez a közeli Kassáról és a többi felvidéki városból hívhattak nagy gyakorlatú mestereket. Az egykor jelentős hegyaljai mezőváros, Abaújszántó plébániatemplomán is kassai mesterek dolgozhattak a XV. század elején. Gótikus faragványaiból sajnos kevés maradt ránk. Hajójának ablakait befalazták, nagy szentélyablakainak kereteit átfaragták, mérműveik elpusztultak. Belseje barokk stílusban épült újjá. Szentélyében csonkultan látható még a csipkés tornyú gótikus szentségház. Nyugati homlokzata előtt magas, négyszögű alépítményen talán a kassai Szent Erzsébet templom tornyának hatására nyolcszögű torony emelkedik. Ilyen a tarcali katolikus templom gótikus tornyának felső szakasza is. Hajója és szentélye a korábbiak helyén már barokk építésű. Erősen átépítették a XVIII. század folyamán Tállya, Mád és Olaszliszka gótikus templomait is, miután ismét a katolikusok tulajdonába kerültek. Tolcsva katolikus templomát is többszörösen bővítették a XVIII. és XIX. században, és belsejét barokk stílusban alakították át (140. kép). Déli oldalán azonban megmaradt néhány mérműves gótikus ablaka, amelyek hasonmásait helyezték a toldalékok falaiba is. Fennmaradt a déli oldalon kiugró kis kápolna is, amelynek belsejét XV. századi csillagboltozat fedi. A kápolna a torony alját alkotja, amelynek tetejére a XVIII. században szép galériás fafelépítményt helyeztek a harangok számára. Míg Tokaj és Sátoraljaújhely középkori plébániatemplomainak a teljes pusztulás lett a sorsa, Sárospatakon sok viszontagság ellenére, csupán eredeti boltozatainak hiányával, régi szépségében áll a város nagy múltját méltóan képviselő, hatalmas gótikus templom. A már említett Árpád-kori kis körtemplomtól északra a XIV. században-talán román stílusú templom helyén - háromhajós, bazilikális hosszházzal és hosszú, sokszögzáródású szentéllyel épült az első gótikus plébániatemplom. Ennek alapjain és néhány fal részletét is magába foglalva a XV. század végén készültel a mai templom nagyobb részét alkotó késő gótikus csarnoktemplom. A hajó déli oldalán a négyzetes