Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)
Műemléki templomok - Détshy Mihály
lakaikat, bejáratukat átalakították, és így inkább csak jellegzetes összetett tömegük és szentélyük dongaboltozatos belseje árulja el középkori eredetüket. Belsejükben a vakolat vagy meszelés alatt rejtőző falképek még feltárásra és restaurálásra várnak. Abaújkér alig valamivel nagyobb templomának egyszerű szépsége kelet felől nézve érvényesül (11 6. kép). A szentély oromfalas, nyeregtetős tömbje fölé a hajó hasonló, de terjedelmesebb tömege magasodik. A szentély zárófalán korábbi, kisebb román ablak helyén alig nagyobb, csúcsíves ablak tárul, az oromfalban pedig kereszt alakú nyílás. A hajó déli falán befalazva látható a három karcsú román ablak, amelyeket a XIV. században a mellettük tört három gótikus ablak váltott fel. Az ablaksor alatt kiugró előépítményben félkörívvel záruló, tagozott kőkeretelésű kapuzat a korabeli színes festés nyomaival. Nyílását befalazták, amikor a XVIII. században a nyugati homlokzaton nyitottak egyszerű új bejáratot. A méreteiben és nyugati tornyával is rangosabb sajókeresztúri templomon már a románból a gótikába való átmenet figyelhető meg. A hajó déli oldalán még fél köríves, szűk román ablakok mutatkoznak, a szentély végfalán nagyobb csúcsíves ablak, ívmezőjében hatkaréjos mérművel. A még román tagozatokkal keretezett nyugati kapuzat, amely az 1893. évi tűzvészt követő restauráláskor kerülhetett a belsőbe, szintén csúcsíves, mint a szentélyt megnyitó diadalív. A XV. században újabb nagyobb, mérműves gótikus ablakokkal tették világosabbá a belsőt. Acsonkulttoronyra a XVIII. században gerendákból ácsolt, galériás harangemeletet helyeztek, és négy fiatoronnyal körülvett, magas sisakkal fedték le, de ezek a múlt század végén a tűzvésznek estek áldozatul. A gótikus stílus, mint hazánkban mindenütt, a megyében is a XIII. század végén, a XIV. század elején kezd elterjedni. Elsőként a megrongált vagy a népesség növekedésével szűkké vált kis román templomok átépítésénél jelentkezik, mint néhány példán láthattuk. A gótikus stílusban megnövelt templomocskák között az egyik legszebb Zubogy református egyháza (91-92.kép). A román kori hajóhoz hosszabb, sokszögűén záródó új szentélyt toldottak a régi helyett. A délkeleti sokszög-oldalban feltárt vízszintesen áthidalt, keskeny ablak a bővítés korai, XIV. század elejei voltára utal. A szentély belsejét a XV. században boltozták be, ekkor építették kívül a támpilléreket, és helyezték a déli oldalfalába - alighanem a záródáson megmaradthoz hasonló szűk nyílások helyett - a két nagyobb, csúcsíves, mérműves ablakot. Az épület külső képét a gótikára jellemző meredek tetők teszik még festőibbé. A hajó gótikus déli ajtaján belépőt a felirata szerint 1 726-ban készült festett famennyezet különleges szépsége ragadja meg. Hosszanti keskeny deszkáit barnás árnyalatú színekben kígyózó leveles-virágos indák motívumai díszítik. Elütő a fakarzat és a szószék mellvédjének tarkább, a