Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Műemléki templomok - Détshy Mihály

romoldalán ívekkel megnyitott előtérként szolgált, ahonnan lépcsőzött téglakeretelésű kapuzat nyílik a hajóba. A torony második, már téglafalazatú szintje a templom kegyurának a karzatról nyíló elkülönített helye lehetett, ahonnan széles íves nyíláson át láthatta az oltárt és hallgathatta a misét. A torony nyugati falába nyíló tölcséresen összeszűkülő kerek ablak világította meg a helyiséget. A következő két szinten, amelyeket a toronyhomlokzatokon a sarkokon kiugró falsávok között zegzug-illetve fűrészfog-motívumos téglasávok választanak el, vaskos téglaoszlopokkal osztott hármas ikernyílások törik át a falakat. A mai legfelső szint és a toronysisak a múlt században épült. A templom eddig csak részben feltárt hajója kétségtelenül egyidős a toronnyal. Ezt tanúsítja a toronyaljból nyíló, említett kapu, a nyugati homlokzaton a toronytól kétoldalt, az egykori karzat magasságában egy-egy román ablak, továbbá a déli oldalon a toldalék előterében látható töredékes kőkapuzat a mai bejárat körül. Egyéb eredeti részeit még nem ismerjük, így az egykori szentély alakját sem. Az eddig ismert részletek alapján a templom viszonylag korai, XII. századi. A XV. században a hajónál alig keskenyebb,, hosszú, sokszögzáródású szentéllyel bővítették. Boltozatának sajnos csak címerpajzsos bordaindításai maradtak meg, nagy csúcsíves ablakait pedig beszűkítették, és még feltárásra várnak. A sajókazai templom kezdetlegesebb, durvább részleteivel ellentétben a megye északi peremén Felsőregmec bizonyára jó néhány évtizeddel későbbi, XIII. századi református temploma a legkifinomultabb formákat mutatja (63. kép). A falu a pataki királyi uradalomhoz tartozott, és így a király küldhetett mestereket az építkezéshez. Gondosan faragott kövekből rakott keskeny, magas nyugati homlokzatának felületét csak két, viszonylag kis nyílás bontja meg: alul a félkörívvel záródó, meredek oromzattal koronázott kapucska, fenn az oromfalban négykaréjos osztású körablak. Az oromzatból nő ki a homlokzat síkját folytatva a könnyed, két szintjén minden oldalon egy-egy karcsú oszloppal osztott ikerablakkal áttört torony (64. kép). A hajó déli homlokzatán oszloppárral közrefogott bejárat, feljebb két keskeny román ablak. A szokásos harmadik helyére a XIV. században több fényt bebocsátó, nagyobb gótikus ablak került, amikor a szentélyt bővítették. A hajóval azonos szélességű, rövid gótikus szentélyt keletről egyenes fallal zárták le. A hajó felé csúcsíves diadalívvel megnyitott terét bordás keresztboltozattal fedték le. Csak feltételezhetjük, hogy a részletformái alapján késői román stílusú felsőregmeci templom lebontott régi szentélye is egyenesen záródott. A késői szentélytípus képviselői közül eredeti alakjukat a.már említett rakacaszendin kívül Abod, Ragály, Abaújkér (116. kép) és Sajókeresztúr (58. kép) református templomai őrizték meg leginkább. E sorban az abodi és a ragályi templom a két legkisebb. Sajnos újabb időkben ab-