Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Kastélyok, kúriák, udvarházak és polgárházak - Joó Tibor

nyi, Fáy, Vay, s ezt követően Platthy családok birtokában egyes források szerint már a XV. illetve a XVI. században is állott kúria. A kastély bejárata fölött levő címer és felirat tanúsága szerint 1 752-ben Platthy Imre és felesége építette. Ez az időpont valószínűleg a gyökeres átépítésre utal. Az egyemeletes, manzárd tetejű, oromzatos középrizalitú épület két szélén saroktorony található. A kastély alapterülete — egy szinten - 760 négyzetméter. A szabadon álló, közel négyzet alaprajzú kastélyt a domboldalba építették, ezért a főhomlokzat felől nézve kétszintes, hátulról nézve egyszintes és egyszintesek a később épített toldalékok, melléképületek is. A kertje védett. A XIX. században birtokosa volt Kazinczy Ferenc unokaöccse, Kazinczy Gábor, akinél megszállt Arany János és Toldi Ferenc is. Kazinczy Gábor 1864. április 18-án itt halt meg. Boldogkőváralja, volt Zichy—Péchy-kastély: Egyemeletes, 5 + 3 + 5 ablakos, oromzatos középrizalitú épület (114. kép). Az épület mögött egy-egy földszintes, egyablakos, manzárdtetős, zsindelyfedésű saroktorony. A megye 3. legnagyobb, 2500 négyzetméternél nagyobb beépített alapterületű kastélya. 1 768-ban építette Péchy Gábor és házasság révén került később a gróf Zichy család birtokába. A kastélyban jelenleg egészségügyi gyermekotthon működik. Parkja tájképileg és természetvédelmileg is védett kastélykertnek minősül, egyes fái hazánk nevezetes fái közé tartoznak. Edelény, volt L'Huillier-Coburg-kastély (65—66. kép): Az ország egyik legjelentősebb kora barokk kastélya. 28 000 légköbméteres beépített térfogatával az országban a 7., a megyében a legnagyobb kastélyépület. 1 727-28-ban építette báró L'Huillier Ferenc János tábornok, aki Edelénynek már 1 700-tól zálogbirtokosa, 1 727-től pedig királyi adomány folytán tulajdonosa volt, s 1 726-27-ben még Eperjesnek, 1 728ban pedig Egernek volt a parancsnoka. 85 méter hosszúságú, két szélén előreugró hengeres saroktornyokkal ellátott főhomlokzatának közepén négyszintes, 7 tengelyes középrizalitot látunk emeletenként eltérő barokk ablakformákkal és kereteléssel, a középrész oromzati kiemelésével. A kastély a déli oldalon U-alakban díszudvart zár körül, az északi oldalon pedig íves gazdasági épületeknek összekötő tagok útján a főépülethez való hozzáépítésével kialakult a másik díszudvar is, mely a bejárata felőli mozgalmas térfalaival jó előkészítést ad a kastély kissé terpeszkedő jellegű, de remek arányú főhomlokzatához. A középen levő nyolcszögletű előcsarnokból balkéz felé elindulva 5 karú lépcsőn jutunk fel az első emeletre, s az ottani előtérből a 12 méter széles, 8 méter feletti magasságú, csehsüvegboltozatos, stukkódíszes, 172 négyzetméteres alapterületű díszterembe, „nyári ebédlő palota"-ba. A kastély egy több mint 270 méter hosszúságú, mintegy 130 méter szélességű, hajdan a Bódva ágaival teljesen körülzárt parkban helyezkedett el, melynek területe védett ugyan most már, a környezetet is műemlékileg védett környezetnek nyilvánították, de igen sok helyreállításra, parképítési tevékenységre lesz szükség.