Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Kastélyok, kúriák, udvarházak és polgárházak - Joó Tibor

A kastély északi homlokzatán, a középrész negyedik szintjén a L'Huillier címer, a déli homlokzaton pedig kettős címerpajzs található, melyben a L'Huillier és felesége családjának, a Santa Croce családnak a címere található. A kastély tervezője, építője nem bizonyított. E sorok írója Lucas von Hildebrandt szerzőségét fejtette ki, van építésztörténész, aki cseh—morva építészek szerepét, a cseh barokk valamelyik mesterének a munkáját tételezi fel, de az utóbbi években egyik művészettörténészünk és az ő közleményei alapján („iratszerűen nem bizonyítható, de a formai egyezéseken kívül, alapfokú logikai művelettel kiszámíthatóan") Giovanni Battista Carlone egri püspökiépítészt jelölik meg. Ennek a vitának az eldöntését is a most esedékes nagyméretű felújítás megállapításaitól várjuk. Fáy-kastély: Az épület nagyobb részben földszintes, csak a keletre néző homlokzaton (tengelyosztása 4 + 4 + 3 + 3 + 3 + 4) van egy emeletes középrész; s a déli oldal egy része kétszintes. A második és hatodik 4 tengely az oldalrizalitok előugrása, közép- és oldalrizalitokkal. A középrizalitokon a kapu felett Fáy-címer, kéttrombitáló angyallal. A déli homlokzatnál nagy terasz. A kastély alapterülete 1040 négyzetméter, beépített légköbmétere: 5200. A nagy belmagasságú díszteremben találhatóak a Marco Casagrande által 1844-45-ben alkotott márványreliefek: Az „Aurora", a „Szatír ünnep" („Pán a nimfákkal") a „Római Lukrécia története" (99. kép). Fáj község már a XV. század elejétől a Fáy család birtokában van, kúriáját mind a XVI, mind a XVII. században már említették, s valószínűleg azok felhasználásával, vagy helyén épült 1 750 körül a jelenlegi barokk kastély. A főhomlokzati gróf Fáy-címer felett, az emeleti rész timpanonjában a máltai lovagrend címere található, míg a déli rész timpanonján tölgyfalombos dísszel körülvett kettős címer díszeleg. Füzérradvány, volt Károlyi-kastély: A 100 hektáros parkban fekvő, 19 000 légköbméteres beépített térfogatú emeletes kastély megyénk második legnagyobb kastélya, de az ország legnagyobb kastélyainak sorában is előkelő hely illeti meg. Alaprajza szabálytalan, a Károlyi Ede vázlattervei figyelembevételével 1857-60-ban Ybl Miklós által elvégzett romantikus-eklektikus átépítés során épült sokszögű tornya szembeötlő. A kastély egyes részeinek XVII. század eleji eredetét, valaminta későbbiekben végrehajtott számos átépítést és bővítést az épület egyes részletei és okiratos adatok is igazolják. A kastélyra és a birtokra a Károlyiak már a XVII. században igényt tartottak, de csak 1 702-ben kapta meg Károlyi Sándor, de ezután ismételten zálogba adták és csak 1 775-ben váltotta vissza Károlyi Antal. A tájképileg is legszebbek közé tartozó hatalmas kastélypark természetvédelmileg is védett terület. Girincs, volt Dőry-kastély: Téglalap alaprajzú, egyemeletes, teljesen alápincézett, zárt épülettömb, mind a négy sarkához csatlakozó, kiugró, kétemeletes, szögletes saroktoronnyal. A főhomlokzat ablakosztása: a + b + b + c + c + cb + b + a,